Egy vérvétellel kideríthető, van-e gyulladás a szervezetben

2018. augusztus 05. - Prima Medica

Gyulladás szinte bárhol felbukkanhat a szervezetben, szerteágazó, elhúzódó panaszokat okozva. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az egyszerű vérvizsgálatról beszélt, amely segít felismerni, hogy zajlik-e bennünk gyulladás, és amellyel a szervezet kezelésre adott válasza is nyomon követhetővé válik.  

Mit árul el a CRP-szint?

Biztosan sokaknak feltűnt már a laborlelet eredményeit tanulmányozva a CRP megjelölés. A CRP jelentése C-reaktív protein, vagyis egy fehérjéről van szó, amelynek értéke a szervezetben jelen lévő gyulladás (és más okok) esetén megemelkedik. A CRP ugyanis folyamatosan termelődik a májban, és az a feladata, hogy támogassa a nagy falósejtek munkáját a testidegen és károsodott sejtek bekebelezésében. Gyulladás esetén akár tízszeresére, akár százszorosára is emelkedhet a CRP-szint, és amilyen gyorsan zajlik ez a folyamat a gyulladás jelenlétekor, olyan gyorsan végbemegy akkor is, ha megszűnik a probléma. Ez a gyorsaság nagy előnye a CRP-szint nyomon követésének, hiszen gyorsabb és érzékenyebb reakciót lehet így elemezni, mintha csak a fehérvérsejtszámból és a vérsüllyedésből következtetne az orvos a gyulladás jelenlétére vagy elmúltára.  
A laborleletet áttekintve tudni kell, hogy a CRP normál tartomány a nőkben kevesebb, mint 4,6 mg/l, férfiakban kevesebb, mint 5,2 mg/l. Azzal is tisztában kell lennie, hogy az ettől való eltérést a különböző laborokban használt tesztek magyarázzák. Mindig az adott labor referenciaértékei az irányadók, a leleteken minden esetben feltüntetik az ott használt normál tartományt és jelzik az attól való eltérést.

Nem kizárólag gyulladás miatt emelkedhet az érték

crp gyulladás kardiológusAz emelkedett CRP-értékből mindenféle gyulladásra lehet következtetni, akár külső tényezők okozták (például vírusok, baktériumok, gombák), akár ún. rendszerbetegségről (például reumatoid arthritis, gyulladásos bélbetegségek, stb.) van szó. Ugyanakkor mivel más tényezők miatt – például tumor jelenléte miatt – is megemelkedhet a CRP-szint, fontos, hogy bizonyos körülmények között további, kiegészítő vizsgálatokra is szükség van. Éppen ezért nagyon hasznos, ha már a laborvizsgálat előtt, de legkésőbb az eredmények birtokában a tünetektől függően bejelentkezünk egy szakorvoshoz, vagy akár egy teljes kivizsgálásra.
A vizsgálat nagy érzékenységű formája (az úgynevezett high sensitive CRP vagy hs-CRP-t) főként a szívbetegségek kockázatát képes jelezni. Akiknél a hs-CRP értéke tartósan a normál tartomány felső határán van, azoknál 1,5-4-szerese a szívinfarktus kockázata, mint azoknál az embereknél, akiknek a CRP értéke a normál tartomány alsó határán van.

Az életmód és a szakorvosi kezelés együtt segíthet

Ma már senki sem vitatja a megelőzés jelentőségét, amely elsősorban rendszeres orvosi kontrollt és a megfelelő életmód kialakítását jelenti. De mára az is bebizonyosodott, hogy a már kialakult betegségek kezelésében is döntő szerepe van – az orvosi kezelésen túl – az életmódnak. Erre épül a ma már egyre népszerűbb életmód orvoslás is.
- Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a rendszeres mozgás jelentősen csökkenti a triglicerid szint mellett a CRP-szintet is. Nőknél és férfiaknák egyaránt igaz az, hogy minél magasabb az edzettségi szint, annál alacsonyabb a CRP. Ugyanilyen kapcsolat figyelhető meg más értékekkel kapcsolatban is: mindenképpen érdemes 26 alá csökkenteni az úgynevezett BMI-t, normál értékre a haskörfogatot, amely önálló rizikófaktornak minősül. Ezen célok mellett igen hangsúlyos még a dohányzásról való leszokás, az egészséges táplálkozás elsajátítása, az omega-3 zsírsavak bevitele, illetve a visszafogott alkoholfogyasztás, melyek feltétlenül szükségesek a szívérrendszeri betegségek kialakulásának megelőzéséhez – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Emellett gyanús tünetek esetén nagyon hasznos lehet egy kardiológiai kivizsgálás, amelynek a viziten, a szívultrahangon, nyugalmi EKG-n, arteriográfián túl nem véletlenül nagyon fontos eleme a nagylabor vizsgálat is.

 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Hogyan függ össze a túlsúly, a vérnyomás, a vérzsírszint és a cukorbetegség?

A túlsúly, mint probléma, ritkán jár egyedül. Aki túl sok kalóriát visz be és nem mozog, nagy valószínűséggel társbetegségeket is beenged az életébe. Ha pedig ez a körhinta beindul, meglehetősen nehéz kiszállni. A metabolikus-szindrómáról és a kilépés lehetőségeiről beszél dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta

Miért veszélyes az "alma"?

A szakemberek szerint az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség olyan gyakran fordul elő együtt, hogy akár "négyes fogatként" is lehetne aposztrofálni a jelenséget. A  tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, melynek többnyire feltűnő külső jegyei is vannak, amelyek valószínűsítik a kórkép jelenlétét.
A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma-típusú elhízásról beszélhetünk, amit laikusok akár sörhasként is emlegetnek. A túlsúly mértéke azonban nem mindig egyenesen arányos az anyagcsere-eltérések súlyosságával. Sokszor egészen kisfokú túlsúly is kifejezett anyagcsere változással jár együtt. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések, cukorbetegség - mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok - legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke (agyi érelzáródás, agyvérzés). Ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten  érszűkület vagy  korai potenciazavar megjelenése mögött is.

Hogyan alakul ki az ördögi kör?

 magas vérnyomást súlyosbítja, hogy a zsírszövet növekedése miatt a szív csak növekvő ellenállást leküzdve tudja a testen átpumpálni a vért, sőt a túlsúly az idegrendszer aktiválásán keresztül is gyorsíthatja a szívműködést. Ráadásul az alma típusú elhízottakban  a hasban elhelyezkedő speciális zsírszövet megváltozott anyagcseréje miatt inzulinrezisztencia alakul ki. magas vérnyomás koleszterin vércukorHa pedig a sejtek inzulinérzékelése csökken, azt a szervezet inzulinhiányként éli meg és a hiányt, illetve az emelkedő vércukorszintet ellensúlyozandó, még több inzulint termel. A nagyobb hasi körmérettel rendelkezők többségénél kimutatható a magas inzulinszint, ami a magas vérnyomású betegek több, mint felénél is jelen van. Az ördögi kör tehát itt is tetten érhető, hiszen a magas inzulinszint egyik mellékhatása, hogy fokozza a vesékben a nátrium-visszatartást, ez megemeli a folyadék mennyiségét az érpályákban, mely tovább súlyosbítja a magas vérnyomás. A védő HDL-koleszterinszint csökkenése és az ártó LDL-koleszterinszint emelkedése miatt kialakuló érelmeszesedés az érrendszer rugalmasságát csökkenti, mely a magasvérnyomás betegség további romlását eredményezi. Mindezek közösen, egyéb biokémiai kölcsönhatásokkal együtt érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, agyi érelzáródáshoz vezethetnek.
A folyamatok tehát összefüggenek és szerteágaznak, tehát valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények. A metabolikus szindróma azért is jelent kiemelt veszélyt, mert minden egyes eleme nem csak egyszerűen megemeli, hanem mintegy megháromszorozza a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Így akinél a tünetegyüttes valamennyi tagja jelentkezett már, az 14-15-ször nagyobb eséllyel számíthat az egyre súlyosabb szövődményekre.

Légy biztonságban!

A fenyegető következmények valóban riasztóak, de jó hír, hogy a metabolikus szindróma minden elemét lehetőségünkben áll befolyásolni táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. A komplex életmód terápia a gyógyszerszükségletet fokozatosan csökkentheti, sőt  idejében elkezdve a beteg gyógyszermentessé is válhat mellette.
- A szívinfarktus, más szív-érrendszeri betegségek és az agyi katasztrófa kockázatát pedig mindenképpen egy kivizsgálással érdemes felmérni, és ha szükséges, csökkenteni. A kardiológiai viziten túl érdemes elvégeztetni egy nagylabor vizsgálatot, egy nyugalmi- és egy terheléses EKG-t, egy szívultrahangot és egy arteriográfiás érállapot felmérést. Ezekre az eredményekre már szakszerű életmódbeli iránymutatás és szükség esetén orvosi kezelés épülhet – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Jön-megy a mellkasi fájdalom? Ez lehet az oka

A vissza-visszatérő mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, enyhébbek és orvosi ellátást igénylők is. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, mi minden okozhat ilyen tünetet és mikor érdemes orvoshoz fordulni.

Ez valami komoly?

A mellkasi fájdalom éppúgy velejárója lehet a refluxnak, a pánikrohamnak, mint a szívinfarktusnak, sokszor csak a kísérő tünetek alapján lehet következtetni az eredeti forrásra. Mivel az öndiagnózis ilyenkor veszélyes lehet, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a tünet visszatér, ha romlik, vagy ha a más problémák is társulnak mellé. Ugyanakkor megnyugtató lehet, hogy a hetekig-hónapokig jelentkező fájdalom valószínűleg nem jelent életveszélyt. Ugyanígy csökkenti a szív-eredetű ok valószínűségét, ha a mellkasi fájdalomcsak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, és ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason.

Mi okozhatja a vissza-visszatérő mellkasi fájdalmat?

Emésztőrendszeri problémák

Számos emésztőrendszeri probléma okozhat mellkasi vagy bordáknál jelentkező fájdalmat, ilyen például a reflux (amely égő érzéssel jelentkezhet), az epekő (amely hirtelen, intenzív, órákig fennmaradó fájdalmat okoz) vagy akár az ebben a traktusban jelentkező fekély, ami szintén visszatérő fájdalommal jár. Ezek az esetek többnyire nem igényelnek azonnali ellátást, kivizsgálást azonban igen.

Izomfájdalom

Húzódás, sérülés vagy egy krónikus probléma is eredményezhet izomfájdalmat, amely eredőétől függően lehet éles, tompa, koncentrálódhat egy pontra vagy ki is sugározhat. Jellemzően enyhül masszírozásra és romlik éles és hirtelen belégzésnél.

Pánikroham

A pánikroham nagyon ijesztő lehet, hiszen akár szívinfarktus tüneteit is produkálhatja. Sokszor a tudatos jelenlét és a mély légzés enyhítheti a tüneteket, de ha a mellkasi fájdalom nem múlik el, mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni.

Légúti fertőzések

A gyakori köhögéssel járó fertőzések gyakran okoznak fájdalmat a mellkasban, sőt, akár mellhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás is kialakulhat a fertőzés talaján. Ha a betegség elmúlta után nem múlik a fájdalom, esetleg légzési nehézség is jelentkezik, feltétlenül szükséges a kivizsgálás.

Szív-érrendszeri okok

mellkasi fájdalom kardiológiaAz angina és a szívinfarktus gyakran okoznak mellkasi fájdalmat, bár ez utóbbi néhány esetben nem ilyen tipikus tünettel jelentkezik. Az angina tulajdonképpen maga a mellkasi diszkomfort, fájdalom, aminek az az oka, hogy nem jut elég vér a szívbe. Az érintettek nyomást, szorító érzést tapasztalnak, ami kisugározhat az állkapocsba. Maga az angina tulajdonképpen rizikófaktora a szívinfarktusnak, amely nagyon hasonló tünetekkel jelentkezhet. Ugyanakkor az angina a szívkoszorúér-betegség egyik tünete is lehet, ami az artériák elzáródását foglalja magában. Az esetek nagy részében a mellkasi fájdalom mellett más panaszok is megjelennek szívinfarktus során, mint a vállakba, nyakba, hátba, bal vagy mindkét karba sugárzó fájdalom, a hányinger, a hidegrázás, a légszomj. Ezek mindenképpen olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén azonnal mentőt kell hívni.  

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

- Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén – kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat. Ha azonban nem ennyire akut a dolog, a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t  módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de érdemes elvégeztetni egy nagylabort, az említett nyugalmi és terheléses EKG-t és egy szívultrahangot is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ezek egyben jelentenek egy mellkasi fájdalom vizsgálati csomagot, amely eredményeinek birtokában megszülethet a diagnózis, elindulhat a kezelés. 

 

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

A szív szempontjából nincs egészséges kövérség

Eddig néhány kutatás azt sugallta, hogy a metabolikus szindróma más elemeit nélkülöző elhízás akár még az egészséges kategóriába is sorolható, ez az elképzelés azonban megdőlni látszik. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa az összefüggéseket világítja meg.  

Létezik „metabolikusan egészséges elhízás”?

Az elhízás számos egészségi kockázatot hordoz magában, mint a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás és bizonyos daganatos betegségek növekvő rizikója. Ugyanakkor eddig létezett egy „metabolikusan egészséges elhízás” nevű kategória, amelybe azokat sorolták, akik ugyan magas BMI-index-szel rendelkeztek, de nem volt jelen náluk semmilyen más betegség, amelynek az elhízás a fő rizikófaktora. Ez a kategória azonban nem volt pontosan definiálva, így erre tettek most kísérletet német tudósok. Meghatározásuk szerint – melyet a The Lancet Diabetes & Endocrinology c. szaklapban publikáltak, itt arról az elhízásról lehet szó, amely nem jár együtt magas vérnyomással, diszlipidémiával és cukorbetegséggel. Cikkükben azonban feltették azt a kérdést is, hogy hogyan hat önmagában a nők elhízása a kardiovaszkuláris betegségekre. Vaskó doktor szerint ugyanakkor jelent bizonyos problémát, hogy a megfigyelés  és a nem prospektív vizsgálat csak  nőket  vett figyelembe, holott köztudott, hogy a  fatális kimenetelű  kardiovaszkuláris halálozás elsősorban a férfiakat érinti.

A magas BMI önmagában is rizikófaktor

Első körben kiválasztották azokat a tanulmányokat, amelyek legalább 12 évig követték a „metabolikusan egészséges elhízással” rendelkező nőket. Több ilyen, releváns tanulmányt elemezve arra jutottak, hogy az elhízás mindenképpen növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát- akár jelen van mellette más metabolikus betegség, akár nincs. Az egyik legnagyobb tanulmányban (Nurses’ Health Study) 90.257 nőt monitoroztak kétévenkénti kérdőívezéssel 1980-2010 közt. Őket különböző kategóriákba sorolták, BMI-jük és szív-érrendszeri egészségük szerint. Közülük az átlagosan 24 éves követési időszak alatt 6.306 nőt diagnosztizáltak kardiovaszkuláris betegséggel, 3.304 esetben regisztráltak szívinfarktust és 3080 esetben stroke-ot. Az elemzésekben tekintetbe vették a befolyásoló tényezőket – fizikai aktivitástól a dohányzásig és a családi halmozódásig – és arra jutották, hogy a „metabolikusan egészséges elhízás” nem nevezhető ártalmatlan állapotnak. Azoknak a nőknek ugyanis, akik ebbe a kategóriába tartoznak, 39 %-kal nőtt a szív-érrendszeri betegségek kockázata, a normál BMI-be tartozó hölgyekhez képest.
A cikk szerint mindenképpen elmondható, hogy a magas BMI-vel rendelkező, bár magas vérnyomástól és – vércukorszinttől mentes nőknek nem szabad illúziókban ringatniuk magukat, és fokozott figyelmet érdemes fordítaniuk a fizikai aktivitásra és az egészséges táplálkozásra. Ugyanakkor dr. Vaskó Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a megállapítás a szakma által is elfogadott tanulmányokkal nincs alátámasztva, tehát további kutatások szükségesek a témában. 

Hosszútávú hatásokat kell kivédeni

elhízás fogyás kardiológia- A szív- és érrendszeri betegségekről tudni érdemes, hogy jobbára egy hosszú folyamat eredményeként jönnek létre. Így például a koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később többek közt stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet. Tehát alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése. Éppen ezért hangsúlyozta a DASH-étrend elemeire épülő diéta és a fizikai aktivitás jelentőségét a European Society of Cardiology 2016-os közleményében. Az így kialakított életmód nem csak az LDL –koleszterin szintjét csökkenti, de a „jó” koleszterin, a HDL szintjét is növeli.2017-ben az American College of Endocrinology is megtette ajánlását az ügyben. A társaság a fitness terápiát legalább 30 perces közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, a hét 4-6 napján, amely során alkalmanként legalább 200 Kcal-t használunk fel – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - A magas BMI-jű személyeknek pedig – és e téren a férfiak éppúgy veszélyeztettek, mint a nők – feltétlenül ajánlott az évenkénti kardiológiai kivizsgálás, ami feltérképezheti a szív és az érrendszer állapotát és idejében elkezdett kezeléssel megakadályozhatja, lassíthatja az esetleges negatív folyamatokat.  

 

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Babát tervez? Ezt tudnia kell az ACE-gátlókról

A magas vérnyomás rendezését célzó gyógyszerek ma már nagyon jó hatásfokkal, biztonságosan működnek, van azonban néhány olyan kivétel, amelyet mindenképpen tekintetbe kell venni. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az ACE-gátlók és a várandósság kapcsolatát elemezte.  

Hogyan hatnak az ACE-gátlók?

Az angiotenzin olyan, a szervezetben termelődő anyag, amely természetes módon képes emelni a vérnyomást. Az ACE-gátlóknak nevezett gyógyszerek ennek az anyagnak, az angiotenzin II nevű enzimnek a képződését gátolják, vagyis megakadályozzák, hogy miatta emelkedjen a vérnyomás. Ezek a szerek ráadásul nem csak a szívelégtelenségben szenvedőkre hatnak jól, de a magas vérnyomás miatt kialakult szövődmények kezelésében is hatásosak. Ezen a gyógyszercsoporton belül is megkülönböztethetőek az egyes hatóanyagok, és ennek megfelelően több különböző gyógyszert nevezhetünk ACE-gátlónak. Általánosságban elmondható róluk, hogy a táplálékfogyasztás nem befolyásolja a hatásukat, a savlekötők azonban csökkentik a hatásfokot. Asztmásoknak, krónikus hörgőszűkületben szenvedőknek nem ajánlott a szedésük, mert mellékhatásként előfordulhat kínzó, száraz köhögés. Ugyanígy meg kell fontolni a szedést károsodott veseműködés esetén, mert az ACE-gátlók a vesén keresztül ürülnek. Ezen kívül van még egy fontos szempont, amit a gyógyszer elrendelésekor figyelembe kell venni: a babatervezés, a várandósság és a szoptatás kérdése.

Mit kell tekintetbe venni kismamáknál? 

terhesség magas vérnyomás gyógyszer- A fogamzóképes korban levő hypertoniás nőket fel kell világosítani, hogy terveznie kell a terhességet. Amennyiben  ACE-gátlót szed a vérnyomás kezelésére, el kell azt hagynia, amikor teherbe szeretne esni. Ez azt jelenti, hogy amikor nem védekezik a teherbe esés ellen, akkor már  más gyógyszerrel kell kezelni a vérnyomását. Ha erre nem figyel és  mégis teherbe esik ACE-gátló szedése mellett, azt azonnal el kell hagyni, amikor a terhesség kiderül. A ma érvényben levő ajánlások szerint terhesség alatt tilos ACE-gátlót szednie a kismamának, van lehetőség a terhesség alatt más gyógyszerekkel és életmódbeli kezeléssel féken tartani a vérnyomást - ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.  
A gyógyszerek betegtájékoztatói elsősorban azt emelik ki, hogy a második és harmadik trimeszterben kell elkerülni ezt a gyógyszertípust, ugyanis magzatkárosodást (csökkent veseműködés, kórosan kevés magzatvíz, a koponya csontosodásának visszamaradása) és újszülöttkori toxicitást (veseelégtelenség, izomtónus gyengeség, magas káliumszint) okozhat. Ha az ACE-gátló szedése mégis a terhesség második vagy harmadik trimeszterében történt, javasolt a vesefunkció és a koponya ultrahangos ellenőrzése. Születés után pedig a csecsemőt fokozottan kell vizsgálni hipotónia esetleges kialakulása szempontjából.  Kapocsi doktornő azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az első trimeszterben is más működési elvű gyógyszert kell alkalmazni, hiszen a kockázatok kismértékű növekedése ebben az időszakban sem kizárható ACE-gátló szedése esetén.

Mi a helyzet a baba tervezésekor és szoptatáskor?

- A legfontosabb tudnivaló a tudatos, magas vérnyomás-kezelésben részesülő nőknek, hogy már a tervezett fogantatás előtt egyeztetniük kell a kezelőorvossal. Erre a legkésőbbi időpont a terhesség beigazolódása. Ilyen esetben ugyanis más készítményt fogunk ajánlani – hangsúlyozza a szakember. – A szoptatás is egy kényes időszak ebből a szempontból. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat az ACE-gátlók szoptatásban történő alkalmazására vonatkozóan, ilyen készítményeket nem adunk szoptatás alatt sem. Viszont van lehetőség biztonságosabb gyógyszer választására. Az elsődleges szempont tehát a terhességet tervező nő, illetve a kismama és a kardiológus megbízható együttműködése – a mama és a baba egészségének megőrzése, a terhességi és az azon kívüli magas vérnyomás biztonságos elkerülése.

 

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Hogyan csökkentsük a rossz- és növeljük a jó koleszterin szintjét?

Sokan tisztában vannak azzal, hogy vérünkben megkülönböztethetünk „rossz” és „jó” koleszterineket. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta és Szarka Dorottya dietetikus arról beszélt, hogyan javíthatjuk ezek arányát.

Nem kell ellenségként tekinteni a koleszterinre

A koleszterin maga nem egy eleve üldözendő anyag, sőt egy bizonyos mennyiségig kifejezetten szükséges, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. De akkor mégis miért beszélünk „rossz” (LDL) és „jó” (HDL) koleszterinről? Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. Ezek a plakkok pedig csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Így csökkenthetjük a „rossz”, vagyis az LDL koleszterin szintjét

koleszterin csökkentésA májunk elég koleszterint termel, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit, így amit külsőleg, az élelmiszerrel és itallal viszünk be, többnyire már fölösleges. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja az, ami csökkentheti a magas koleszterinszintet. Szarka Dorottya, a Budai Kardioközpont dietetikusa az elsődleges szabályra hívja fel a figyelmet: szem előtt kell tartani, hogy a telített és transzzsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát. Ennek érdekében az alábbi javaslatokat érdemes megfogadni:

  • fogyasszunk kevesebb vörös húst, zsíros tejet, tejterméket,
  • a baromfihúsról távolítsuk el a bőrt,
  • csökkentsük az előrecsomagolt-, félkész-, kész- és gyorsételek fogyasztását,
  • redukáljuk bizonyos trópusi zsiradékok mennyiségét, mint például a pálma- és a kókuszolaj,
  • csökkentsük a cukorfogyasztásunkat; együnk kevesebb bolti kekszet, süteményt, nápolyit, rágcsálnivalót, pékárut és üdítőitalt,
  • mérsékeljük a bolti sós, olajos rágcsálnivalókat is az étrendben, úgymint a chipszek, sós snackek, sós péksütemények, ízesített kekszek
  • limitáljuk az alkohol mennyiségét, és ha iszunk, akkor is napi 1-2 dl jó minőségű vörösbort válasszunk,
  • kérjük dietetikus segítségét egy étkezési terv kidolgozásában. Ez egyrészt valóban optimális, egyénre szabott étkezést tesz lehetővé, másrészt egy végiggondolt terv csökkenti a „kilengések” esélyét.

Dr. Sztancsik Ilonának, a Budai Kardioközpont szakorvosának szavaiból az is kiderül, hogy a koleszterinszint csökkentése szempontjából is lényeges, hogy kerüljük az aktív és passzív dohányzást, tartsuk fenn vagy állítsuk vissza a normál testsúlyt, és rendszeresen mozogjunk. Amennyiben pedig a magas koleszterinszint mellé más problémák is sorakoznak, mint például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, feltétlenül szükséges az orvosi kezelés is. 

Így növelhetjük a „jó”, vagyis a HDL koleszterin szintjét

A dietetikus tanácsai a következők:

  • Sütéshez-főzéshez használjunk vitaminokkal (pl. D-, A-vitamin) dúsított, többféle zsiradékot (pl. olívaolaj, repceolaj, kukoricaolaj, napraforgóolaj) is tartalmazó olajat.
  • Építsünk több nyers zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát az étrendünkbe.
  • Ismerkedjünk meg az avokádóval; használjuk krémekhez, salátákhoz.
  • Nem kell minden nap húst hússal enni, feltétként fogyasszunk olajos magvakból, gabonákból vagy babból, lencséből készült fasírtokat, tengeri halakat, zsírszegény túrót, tofut.
  • A rizs- és burgonyaköret helyett színesítsük a menüt kölessel, hajdinával, quinoával.
  • Mindig válasszuk az alacsony zsírtartalmú, sovány tejtermékeket.
  • A fizikai aktivitás, a sport legyen része mindennapjainknak.

A margarinokkal kapcsolatban fontos, hogy körültekintően válasszuk ki az élelmiszereinket, azonban Magyarországon belül nem fenyeget minket a veszély, hogy káros transzzsírsavakban gazdag margarint vagy egyéb élelmiszert vásároljunk. Sajnos még mindig kevesen tudják, hogy a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerek, margarinok transzzsírsav-tartalma elenyésző, ugyanis csak ilyen termékeket szabad forgalomba hozni. Az Európában is párját ritkítóan szigorú, immár több mint négy éve életbe lépett hazai transzzsírsav-rendelet (71/2013.(XI.20) EMMI rendelet) következtében ugyanis Magyarországon csak 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti termékek árusíthatók, ennek pedig minden margarin megfelel. Éppen ezért ezek az élelmiszerek nem hozhatóak összefüggésbe a transzzsírsavak egészségre gyakorolt negatív hatásaival.
A közhiedelemmel ellentétben a margarinok kenhetőségét már régóta nem a részben hidrogénezett növényi olajok, hanem az olyan, szobahőmérsékleten szilárd növényi zsiradékok biztosítják, mint a kókusz- és pálmazsír. A margarinok fő összetevői a növényi olajok és zsírok, amelyek tartalmazzák azokat a létfontosságú zsírsavakat is, amelyeket a szervezet nem képes magától előállítani. Egyes margarinok készítéséhez felhasznált jó minőségű repce- és lenolaj például természetes módon tartalmazza az omega-3 zsírsavakat, a napraforgóolaj pedig kimagasló E-vitamin és omega-6 zsírsav tartalma miatt hasznos alapanyaga a margaringyártásnak. Az értékes összetevők a gyártás folyamán is megmaradnak, hiszen a gyártás alapvetően az összetevők hűtés közbeni keverését jelenti. Szintén kevésbé közismert, hogy a zsírok természetes módon is tartalmaznak transzzsírsavakat, azokat teljesen kiiktatni a normál, vegyes táplálkozásból lehetetlen, mivel nagyon sokféle élelmiszerben előfordulnak, többek közt a húsokban és tejtermékekben. Még a hidegen sajtolt olívaolaj is tartalmaz nyomokban transzzsírt.

Szükséges lehet az orvosi segítség is

- A koleszterinszint csökkentéséért mindenki sokat tehet az életmódjának megváltoztatásával. A rendszeres testmozgás például erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Ugyanilyen jó hatású a testsúlyfölösleg leadása, hiszen már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. – Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor gyógyszer is szükséges a normál értékek beállításához. Ilyen például, amikor öröklötten magas a koleszterinszint, illetve amikor már olyan előrehaladott az állapot, hogy a metabolikus szindróma más elemei is növelik a szív-érrendszer betegségek rizikóját. Ennek eldöntése és a megfelelő kezelés elrendelése mindenképpen szakorvosi feladat.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Mitől ugrálhat a pulzusunk?

A pulzusunk hirtelen kiugrásának és fokozatos, hosszú távú emelkedésének is megvannak az okai. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a lehetőségeket vette számba és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb változásokat sem szabad félvállról venni. 

A hirtelen kiugrások természetes okai

Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például a fizikai aktivitás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára „ösztönözze” a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.
Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szíve, kiugrik a pulzusa. Ilyen helyzetek lehetnek például az alábbiak:   

  • Érzelmi stresszhelyzet – egy rossz hír, egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására beindul a stresszreakció, aminek részeként emelkedik a pulzus.
  • Fizikai aktivitás – ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus.
  • Időjárás – a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
  • Hirtelen testhelyzetváltozás – egy gyors felállás is megemelheti a pulzust.
  • Gyógyszerek és drogok – bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust.
  • Hormonális változások – a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.

A hosszú távon tapasztalható emelkedés eredői

Van néhány olyan életmódhoz köthető állapot, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak ezek közt:

  • mozgásszegénység, ülő életmód,
  • nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,
  • dohányzás,
  • rendszeres alkoholfogyasztás,
  • vérnyomás problémák,
  • hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése.

kiugró pulzus kardiológiaA kivizsgálásra mindenképpen sort kell keríteni, ha emelkedett pulzust tapasztalunk, hiszen számos egészségi ok, betegség is állhat a háttérben – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, abnormális pajzsmirigy vagy más hormonális aktivitás, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei. Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell világossá tennie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy a célunk „csak” a pulzus csökkentése kell, hogy legyen, vagy az ezt kiváltó ok kezelése. Sokan hallottak már az ún. béta-blokkolók pulzuscsökkentő hatásáról, de korántsem biztos, hogy minden esetben ez lehet a megoldás. Már csak azért sem, mert a szer a tüdő hörgőinek falában is gátolja a béta receptorok működését, ami asztmás rohamot válthat ki. Így asztmás, vagy arra hajlamos betegeknél például meg kell fontolni a szedésüket. Tehát senkinek sem ajánlott, hogy saját szakállára válasszon magának pulzust szabályozó szert, azt csakis orvosi kivizsgálás és elrendelés alapján szabad szedni.


Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Sárgás lerakódások a szemnél? Ellenőriztesse a koleszterinszintjét!

A magas koleszterinszint az esetek zömében csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet, azonban a szem körül látható jelei is lehetnek. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt.

Koleszterin-lerakódás a szem körül

A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyekről ismert, hogy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Ugyanakkor  nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok.
Mielőtt mindenért a túl sok zsíros táplálékot okolnánk, fontos tisztában lenni azzal, hogy koleszterin két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket (vagyis például a vegánok egyáltalán nem visznek be koleszterint), másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. Tehát létezik örökletesen magas koleszterinszint is, amit leginkább életmóddal lehet kordában tartani.
A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, azonban ha magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben.

Különbség az LDL és a HDL között

magas koleszterinszint Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata. 
Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. 
Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Mit lehet tenni a koleszterinszint csökkentéséért?

A ma elfogadott nézet szerint betegek esetében minél alacsonyabb a koleszterin, annál jobb. Másrészt más az elérni kívánt koleszterinérték egy egyébként egészséges, de magas koleszterinértékkel rendelkező személy esetében, mint a veszélyeztetett, vagy a stroke-on, infarktuson átesett betegnél. A teendők két alapeleme az orvosi, akár gyógyszeres kezelés és az életmód megreformálása. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa. - Ez a fajta azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathasson azon.

  • A páciens felelőssége pedig egy új, egészséges életmód kialakítása, amelynek alapelemei:
    Rendszeres testmozgás, amely erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet.
  • Kiegyensúlyozott, alacsony zsírtartalmú ételekre épített táplálkozás.
  • Az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése. Már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár. A helyes fogyás érdekében érdemes az életmód orvoslás segítségét igénybe venni.
  • A dohányzás elhagyása, hiszen ez önmagában is érszűkítő hatású, tehát a magas koleszterinszinttel együtt fokozott veszélyt jelent.
  • Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.

 

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Magas vérnyomás diagnózis? Íme, a gyógyszerszedés szabályai!

Most kapott diagnózist magasvérnyomás betegségről? Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája szerint nincs ok aggodalomra, az állapot jól kezelhető, ha odafigyelünk néhány dologra és betartjuk az orvos utasításait.

A betegnek is tudatosnak kell lennie

Aki magasvérnyomás diagnózissal szembesül, tudnia kell, hogy ezután egy életen át figyelni kell a vérnyomására. Ezt azonban érdemes egy lehetőségnek tekinteni, nem pedig kényszerűségnek. Az így nyert tudatossággal ugyanis akár az egészségi állapot egésze is javulhat, nem csupán a vérnyomás rendeződhet. Különösen fontos ez a tudatosság az életmódot illetően, ugyanis tudni kell, hogy 160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál, szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában az első lépés az életmódkezelés. Az e fölötti vérnyomásnál is nagy szerepe van az életmódkezelésnek – a gyógyszeres kezelés mellett.
magas vérnyomás vizsgálati csomagEz utóbbi általánosságban akkor indokolt, ha az életmódkezeléssel 3 hónap alatt a célérték elérése nem sikerült, illetve magasabb vérnyomásértékeknél, társbetegségek és/vagy szövődmények megléte esetén. Az életmódkezelés egyik része a mozgásterápia, amely magas vérnyomás esetén a lehetőleg minden nap végzett közepes intenzitású kardiomozgásra (intenzív sétára, futásra, kerékpározásra, úszásra) épül. A másik fontos elem a táplálkozás. Optimális lehet a DASH-diéta, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs, zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék- és rendszeres hal-, valamint fehér hús-fogyasztás.  

Mire kell figyelni a gyógyszeres kezelésnél?

  • Ismerni kell a gyógyszerek nevét és a hatásmechanizmusukat. Fontos elolvasni a betegtájékoztatót, megismerkedni a dózisokkal és az esetleges mellékhatásokkal. A gyógyszerelés pontos részleteit érdemes leírva magunknál tartani.
  • Bármilyen szakorvoshoz is megyünk, fel kell őt világosítani a szedett gyógyszereinkről, illetve arról, ha bármi változott a magas vérnyomás kezelésében.
  • Órarendszerűen szedjük a gyógyszereket, lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban. Ne változtassunk semmin, ne hagyjuk abba a gyógyszerszedést, csak ha ezt az orvosunk is támogatja. Akkor sem lehet megszakítani a gyógyszerelést, ha jól érezzük magunkat, mert a hirtelen leállás ronthat az állapoton.
  • Alakítsunk ki egy rutint a gyógyszerszedésben. Például hasznos beszerezni egy hétrekeszes gyógyszeres dobozt, és egy hétre előre bekészíteni a szükséges dózisokat a megfelelő rekeszekbe. 
  • Egy naptárban érdemes vezetni a gyógyszerelésünk részleteit. Menet közben ugyanis az orvos megváltoztathatja a gyógyszereket és/vagy az adagolásokat a szervezet reakcióinak tükrében. A naptárral nyomon követhetővé válnak a folyamatok.
  • Ne szedjünk vény nélküli és természetes hatóanyagú szereket anélkül, hogy erről egyeztetnénk a kezelőorvossal. Egyes hatóanyagok interakcióba léphetnek egymással, ami nemkívánatos hatássokkal járhat.
  • Ha elfelejtettük bevenni az aktuális adagot, pótoljuk minél előbb. Azonban ha már nagyon közel vagyunk a következő adag időpontjához, hagyjuk ki a kimaradt adagot és folytassuk az eredeti ritmust, nem szabad két adagot bevenni a kimaradó pótlására.
  • Mindig idejében írassunk új receptet, ne várjuk meg, amíg kifogyunk egy gyógyszerből.
  • Utazáskor mindig tartsuk magunknál a gyógyszereket és ne térjünk el az órarendtől. Hosszabb utazásokra nagyobb gyógyszerkészlettel és/vagy recepttel utazzunk, hogy pótolni tudjuk, ha szükséges.
  • Ha érzéstelenítéssel vagy altatással járó műtétre készülünk, beleértve a fogászati beavatkozásokat is, feltétlenül mondjuk el az orvosnak, milyen gyógyszereket szedünk. Előfordulhat, hogy előzetes antibiotikum szedésre lesz szükség.
  • Egyes gyógyszerek kihathatnak a szívritmusra, ezért rendszeresen ellenőrizzük a pulzusunkat és a változásokról számoljunk be a kezelőorvosunknak.
  • A szűk ereket lazító gyógyszerek szédülést okozhatnak. Ha felálláskor vagy az ágyból való kikeléskor ezt tapasztaljuk, üljünk vagy feküdjünk le, várjunk pár percet és szép lassan álljunk fel ismét.
     

A magas vérnyomás kezelésében és magában a gyógyszerszedésben is a következetesség a legfontosabb, valamint az orvos-beteg együttműködés – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.- Éppen ezért arra biztatom a pácienseket, hogy merjenek kérdezni, tájékozódni és figyeljék a szervezetük reakcióit, ami számunkra is fontos visszajelzés. Megfelelő életmóddal és szükség esetén gyógyszerekkel kivédhetők a magas vérnyomással összefüggő esetleges súlyosabb következmények.  

Forrás:Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Mikor kell a nyugalmi és mikor a terheléses? EKG-kisokos

Még azok is hallottak az EKG vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.

Mik azok a görbék a papíron?

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységét papírszalagra rajzolt görbék formájában jeleníti meg. A vizsgálat során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok. Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából alkalmazható a vizsgálat. Éppen ezért a nyugalmi EKG szinte elhagyhatatlan része egy kardiológiai kivizsgálásnak.

Hogyan zajlik a nyugalmi EKG vizsgálat?

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék a papírszalagra rajzolt görbék formájában tesz láthatóvá. Komolyabb kivizsgálás esetén érdemes 12 elvezetéses EKG-t alkalmazni, mert ez a modern módszer nyújtja a lehető legpontosabb képet a szív aktuális állapotáról. Nyugalmi EKG vizsgálat közben a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira  fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Az EKG semmiféle előkészületet nem igényel a páciens részéről, csupán a vizsgálat közbeni nyugalom a fontos, mert még a rendelőbe való rohanás, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.
Tudni kell, hogy a nyugalmi EKG eredményei alapján a szív falvastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működésére szinte semmilyen támpontot nem ad. Hasonlóan alkalmatlan a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak.

Mi történik a terheléses EKG vizsgálat során?

nyugalmi ekg terheléses ekgA terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
- A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el. Sokan tartanak attól, hogy gyakorlatlanságuk vagy éppen a betegségük okán nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, de egyrészt biztonságban vannak, mert a futópadon heveder óv az esetleges eleséstől, másrészt természetesen, ha rosszullét lép fel, mindent meg tudunk tenni a páciens védelmében – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. - Miután az elektródákat a mellkasra csatlakoztatjuk, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre helyezünk, elindulhat a terhelés, amely során folyamatosan nézzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot. A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst addig pihentetjük, amíg pulzusszáma nem normalizálódik. 
Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

süti beállítások módosítása