A magas vérnyomás a felnőtt lakosság közel ötödét érinti ma Magyarországon. A jelenségnek számos oka van, amelyek közül az egyik a túlzott sófogyasztás. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggésekről és a kezeletlen magas vérnyomás kockázatairól beszélt.
Mikor gyanakodhatunk magas vérnyomásra?
Magyarországon a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több mint fele magasvérnyomás betegségben szenved. A néma gyilkosnak is nevezett népbetegségre nagy figyelmet kell fordítani, mert sokáig tünetmentes maradhat, ám a szövődményeinek kialakulásakor már maradandó károsodással kell számolni. Ugyanakkor van néhány tünet, amelynek megjelenésekor érdemes kardiológushoz fordulni. Ezek az alábbiak:
- reggelente jelentkező fejfájás,
- tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik,
- romló koncentráció, egyensúlyérzék,
- verejtékezés,
- múló látászavar.
Amennyiben nincsenek tünetek, ellenben a családban már előfordult magasvérnyomás betegség, szintén fontos lenne a rendszeres orvosi ellenőrizés, ugyanis a betegségre való hajlam örökölhető. Természetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy a magas vérnyomás kialakulását az életmód is nagymértékben befolyásolja. Emeli a vérnyomást például a dohányzás, a stressz, a fokozott koffeinfogyasztás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, és a túlzott sófogyasztás is.
Miért éppen a só a bűnös?
A só a benne lévő nátrium miatt emeli a vérnyomást. A sófogyasztás olyan releváns kérdés a magas vérnyomás tekintetében, hogy a WHO is hangsúlyozza a sóbevitel csökkentésének fontosságát. Ez ugyanis az egyik legegyszerűbb módja a magas vérnyomás és ezáltal a stroke, az érelmeszesedés, és a szív- és vesebetegség kockázatainak mérséklésére. A sóbevitel 5 g/nap alá történő redukálása (ami körülbelül 1 teáskanálnyi mennyiségnek felel meg) a stroke kockázatát 23%-kal, és a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját 17%-kal csökkenti. A magasvérnyomás betegek ajánlott napi nátriumbevitele 2-3,5 mg. Ugyanakkor a magyar lakosság sófogyasztása jelentősen meghaladja az ajánlott értékeket, jelenleg a férfiak átlagosan 17,2 gramm, a nők mintegy 12 gramm sót fogyasztanak naponta, ami 3-3,5-szerese az ajánlottnak.
Mire kellene figyelni? Elsősorban kevés és nátriumszegény sót kellene használnunk, másodsorban érdemes visszafogottan fogyasztani a magasabb sótartalmú élelmiszerekből, mint a húskészítmények, a készételek, a reggeli gabonafélék, a chipsek és a sós rágcsálnivalók, a szószok, és az ételízesítők.
A megelőzés és a kezelés is fontos
A magas vérnyomást feltétlenül kezelni kell a komoly szövődmények elkerülése végett. A sikeres kezeléshez pedig a pontosan beállított gyógyszerek szedésén kívül az életmódon is változtatni kell, akár egy profi életmódprogram segítségével – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. – Az életmódnak ugyanis önmagában is gyógyító hatása van. Kutatások bizonyítják, hogy a testsúly normalizálása, a sóbevitel, az alkoholfogyasztás mérséklése és a fizika aktivitás fokozása, a dohányzás elhagyása jelentős vérnyomáscsökkenést eredményez. Sokan ajánlják a DASH-diétát, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs, zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék fogyasztása, a rendszeres halevés, és a fehér húsok előtérbe helyezése. A nem gyógyszeres kezelési formák közül a túlsúly esetén alkalmazott testsúlycsökkentés a leghatékonyabb: 10 kg fogyás a szisztolés vérnyomásértéket 5–15 Hgmm-rel mérsékli. Amennyiben tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán – mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, „rendetlenkedő” szívverés -, vagy többször mér emelkedett vérnyomás értéket, vegye komolyan a jeleket és forduljon kardiológushoz, hipertonológushoz!
Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)
