A szívelégtelenség egy súlyos állapot, hiszen azt jelenti, hogy a szív pumpafunkciója károsodott, emiatt elvesztette a képességét arra, hogy a szervekhez elegendő vért juttasson, ezzel a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítse. Ez a probléma kialakulhat gyorsan, de fokozatosan is, előidézője lehet többek között egy szívinfarktus, a magas-vérnyomás, vagy a koszorúér betegség. Sajnos a szívelégtelenség egy életet veszélyeztető állapot, ám ha időben felismerik, és a kiváltó alapbetegségeket megfelelően kezelik, tünetei javulhatnak, és előrehaladása megelőzhető. Dr. Vaskó Pétertől, a Kardioközpont kardiológusától megtudhatja, hogy melyek ennek a betegségnek a legfontosabb rizikófaktorai, mit tehet ellenük, és hogy tudja felismerni azokat a tüneteket, amelyek érzékelésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia.

KIALAKULHAT HIRTELEN, DE HOSSZÚ ÉVEK ALATT IS

A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság nagyjából 10%-át érinti. Pangásos szívelégtelenségnek is nevezik, amely abból ered, a szív elégtelen pumpafunkciója miatt, nem tud elég mennyiségű vért pumpálni a szervekhez és nem tudja a vér megfelelő visszaáramoltatását sem biztosítani a szív felé. Így a vér nem ürül ki elég gyorsan az egyes szervekből, a májból, a hasból, az alsó végtagokból, a tüdőből és ott pangani kezd.  Megkülönböztetjük az akut, hirtelen kialakuló formáját, amely leggyakrabban szívinfarktus után jelentkezik, illetve a krónikus lefolyású típusát, amelyet többek között magas vérnyomás, koszorúér-betegség, vagy a billentyűk betegségei idézhetnek elő. Ez utóbbi kórállapotok hozzájárulnak ahhoz, hogy a szívizmot ellátó erek elmeszesedjenek, és emiatt beszűküljenek, a szívizom oxigénhiányos állapotba kerüljön, illetve elmerevedjen, megvastagodjon, ennek következtében pedig pumpáló képessége megromoljon. A betegség kialakulását segítheti az elhízás, a magas koleszterinszint, a diabétesz, a rendszeres, huzamosabb ideig tartó alkoholfogyasztás és a genetikai hajlam is.

LÉGSZOMJ, FÁRADTSÁG ÉS BOKADAGADÁS

Akut szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szívelégtelenség a szívműködés hirtelen károsodásakor alakul ki. Ilyenkor mellkasi fájdalmat, hirtelen légszomjat, gyors, vagy szabálytalan szívverést érezhet a beteg, és hirtelen folyadékszaporulat jelentkezik.  „Az akut szívelégtelenség egy életet veszélyeztető, sürgős ellátást igénylő állapot, így ha valaki a leírt tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz” – figyelmeztet Dr. Vaskó Péter kardiológus. Ha a szívelégtelenség lassan, fokozatosan alakul ki, krónikus szívelégtelenség a diagnózis. Ennek tünetei lehetnek: fáradtság, gyengeség, csökkent fizikai terhelhetőség, mozgáskor, vagy súlyosabb esetekben már nyugalomban is jelentkező légszomj. Jellemző a folyamatosan fennálló köhögés, a zihálás, a fehér vagy rózsaszín, véres köpet, illetve az lábszárak, bokák és lábak duzzanata (ödéma). A hasüregben folyadék halmozódik fel. A betegek étvágytalanságról és hányingerről panaszkodnak, illetve koncentrációs zavarról és csökkent éberségről számolnak be.

LEGFONTOSABB AZ ALAPBETEGSÉGEK KEZELÉSE ÉS AZ ÉLETMÓDVÁLTÁS

Ez a betegség általában más szív- és érrendszeri betegségek talaján alakul ki, ezért a legfontosabb feladat a szívelégtelenséget előidéző alapbetegségek, a magas vérnyomás, a koszorúér betegség, a billentyűk betegségeinek a gyógyítása. A terápia alappillére a gyógyszeres kezelés, illetve egyes esetekben a műtét, amikor a szívelégtelenséghez vezető kórképet kezelni kell, például egy károsodott szívbillentyűt kell kicserélni. Az életmódváltás alapvető fontosságú a szívelégtelenség romlásának megelőzésében és az életminőség javításában, hiszen ez a betegség, az összes keringési rendellenesség kialakulásával kapcsolatba hozható kockázati tényezővel összefügg. „A szívelégtelenség elleni legjobb védekezés a dohányzás elhagyása, a súlytöbblet leadása, a magas koleszterin és zsírtartalmú ételek fogyasztásának mellőzése, a só bevitel csökkentése és a stressz kezelése, valamint az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelő, rendszeres testmozgás bevezetése a mindennapjainkba”– javasolja a kardiológus.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

A mellkasi fájdalom sokféle lehet. Gyakoriságát tekintve lehet állandó, vagy hullámokban jelentkező, jellegét tekintve pedig élesen nyilalló, szúrón, vagy tompán sajgó, nyomásra, vagy szorításra emlékeztető. Egy biztos, megjelenése mindig nagy rémületet okoz, mert többségünknek rögtön a szívroham jut róla  eszébe. Arról kérdeztük, Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy mi állhat ennek a rendkívül ijesztő jelenségnek a hátterében, és hogy valóban rögtön a legrosszabbra kell –e gondolnunk, ha ilyen tüneteket tapasztalunk?

A SZÍV MELLETT, MÁS SZERVEK, SŐT A STRESSZ IS OKOZHATNAK MELLKASI FÁJDALMAT

 A mellkasi fájdalom az egyik  leggyakoribb probléma, amellyel a kardiológust felkeresik. Bár ezeknek a fájdalmaknak, csak egy része szív eredetű, fontos az elkülönítő diagnózis, amely az orvos feladata. Ez a tünet általában, valamilyen szívbetegségre vezethető vissza, de az esetek mintegy 25-30%-ában nem szív eredetű elváltozás áll a háttérben. A kiváltó ok bármelyik, a mellkasban, de akár a mellkason kívül elhelyezkedő szerv is lehet. A tüdő, a nyelőcső, a légcső, a bordák, a mellhártya, a bordaközi izmok elváltozásai is okozhatnak ilyen panaszokat, de magyarázata lehet akár a hasnyálmirigy gyulladása, az epehólyag betegsége, sőt még vírusfertőzés is. Előfordulhat azonban az is, hogy egyáltalán nincs szervi elváltozás a háttérben, hanem a fokozott izgalom, vagy érzelmi eredetű stressz váltja ki.

HA AZ OK, SZÍV EREDETŰ

Ha a fájdalom „szív eredetű”, akkor felmerül többek között, myocarditis (szívizomgyulladás) vagy pericarditis (szívburokgyulladás), illetve, angina pectoris (mellkasi fájdalom) gyanúja is. Ez utóbbi akkor alakul ki, ha a szívet körülvevő koszorúerek nem képesek elég oxigént szállítani a szívhez, egy meszesedés következtében kialakult szűkület miatt.  Az oxigénhiány ilyenkor mellkasi fájdalom formájában nyilvánulhat meg. Ez a kellemetlen érzés általában pihenésre, megállásra enyhül, azonban, ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham is lehet a következmény, hiszen a vérellátás akadályozottsága miatt a szívizom egy része elpusztul. A szívbetegségre utaló mellkasi fájdalom kisugározhat a karba, a vállba, a hátba vagy akár az állkapocsba is. „Fontos információ, hogy sokaknál, már a szívinfarktust órákkal, vagy akár napokkal, hetekkel megelőzi néhány figyelmeztető, intő jel, mint például a nyomásérzés a mellkasban, a mellkasi, vagy a mellkasból kisugárzó fájdalommal együtt jelentkező légszomj, a hányinger, az izzadás, a gyengeség. Ezekre a tünetekre feltétlenül oda kell figyelni és azonnal orvoshoz kell fordulni” – figyelmeztet Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

A SZÍVPANASZOK KIVIZSGÁLÁSA

A fentiek alapján tehát a mellkasi fájdalmat kiválthatja organikus (szervi eredetű) eltérés, de egészen más is lehet a magyarázata. „Mivel a tünetek lehetnek egyszerűen elmulaszthatók, de akár életveszélyes helyzetet is előrejelzők, így az okok tisztázása miatt, haladéktalanul szakorvoshoz kell fordulni” – javasolja a kardiológus. A szakorvos, a diagnózis felállításához kikérdezi a kórtörténetet, információt kér az esetlegesen meglévő más betegségeket illetően és fizikális vizsgálatot végez. Különböző rizikófaktorok jelenlétét is felméri vérnyomásméréssel, valamint vérvizsgálatokkal, a szív elektromos aktivitását pedig, EKG-vel követi nyomon. Ezzel a diagnosztikai eszközzel kimutathatók a különböző ritmuszavarok, vezetési zavarok és egyéb eltérések is. Azt, hogy van-e a betegnek terhelésre jelentkező ritmuszavara, illetve szív-vérellátási zavara, a szív terheléses EKG vizsgálatával állapítható meg. Ez után, az alapos kivizsgálás után állítható fel a páciens számára az a terápia, amellyel jelentősen javítható a szívének működése.

A KORAI FELISMERÉS ÉS AZ ÉLETMÓD SZEREPE A GYÓGYULÁSBAN

„Nem lehet elégszer kiemelni, hogy a szívbetegségek kezelésében és az abból való felépülésben is, igen nagy jelentősége van a korai felismerésnek, hiszen az idejében diagnosztizált kóros eltérések megfelelő terápiájával súlyos, akár halálos kimenetelű szövődmények kerülhetők el. Az idejében elkezdett kezelés mellett még az életvitel, a táplálkozási szokások, a testmozgás, a stressz kezelésének képességét, illetve a káros szenvedélyekről való lemondás jelentőségét tartom kiemelkedő fontosságúnak a szív eredetű megbetegedések megelőzésében”– osztja meg tapasztalatait Dr. Vaskó Péter.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Szinte nincs olyan ember, aki ne érzékelne időnként szabálytalan szívverést, amikor úgy érezzük, hogy „kihagyott a szívünk”, vagy éppen össze-vissza ver. A ritmuszavaroknak egyes formái veszélytelenek, de léteznek olyanok is, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, sőt akár életveszélyes állapotokat is idézhetnek elő. A szívritmuszavar kezeléséhez sok esetben átfogó vizsgálatra van szükség, amellyel a panaszokat kiváltó okot megtaláljuk, és kezelni tudjuk. Ennek lépéseit Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa ismertette.

LÉGSZOMJ, SZÉDÜLÉS, MELLKASI FÁJDALOM

A szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus nem egyenletes. Előfordul, hogy a ritmuszavar csak néha, rövid időre jelentkezik, de lehet állandóan fennálló is. Súlyossága a panaszt nem okozó, kezelést nem igénylőtől, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik: a mellkasi remegésérzés, a túl gyorsan, vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok, a teljesítőképesség romlása, ájulás, vagy ájulás közeli állapot is jelentkezhet.

PAJZSMIRIGY-,CUKORBETEGSÉG,STRESSZ ÉS ELHÍZÁS IS OKOZHATJA

„Számos esetben, a vizsgálatok során, a ritmuszavarok hátterében nem találunk organikus eltérést. Máskor, valamilyen szívbetegség idézi elő, de szíven kívüli ok is állhat a háttérben, pl. pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, vagy stimulánsok használata is okozhat ilyen tüneteket, de az elhízás is lehet a magyarázata” – fejti ki a kardiológus szakorvos. Ezt igazolja az a tanulmány is, amelyet dán szívgyógyászok készítettek, és az Európai Kardiológusok Társaságának müncheni kongresszusán ismertettek. Ennek alapján, minél kövérebb egy fiatal nő, annál nagyobb az esélye, hogy egyszerre csak össze-vissza verjen a szíve. A karcsú nőkhöz képest a kövérek között a szívritmuszavar kétszer gyakrabban fordult elő, a súlyosan elhízottak között pedig a problémát három és félszer sűrűbben észlelték.  „Mivel a szívritmuszavart számos tényező okozhatja, ennek megfelelően előfordulhat, hogy nem magát a ritmuszavart kell kezelni, hanem az azt kiváltó más betegséget, vagy okokat kell megszüntetni, ennek kivizsgálása szakorvos feladata” – tudjuk meg Dr. Vaskótól.

MÁS BETEGSÉGEK, HORDOZHATÓ EKG ÉS STRESSZ TESZT

 Szívritmuszavar gyanújakor, a kardiológus felméri a hajlamosító betegségeket, így vizsgálatokat végezhet többek között a szívbetegségek, a cukorbetegség, illetve a pajzsmirigy betegségek irányában, valamint rákérdezhet a különböző életmódbeli szokásokra. A szívritmuszavar diagnózisát EKG-vel végzik, abban az időszakban, amikor a probléma fennáll. Ha időszakosan jelentkező ritmuszavart kell igazolni, ilyen esetben az orvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható hordozható EKG készülékkel. Mivel bizonyos ritmuszavarok mozgásra alakulnak ki illetve romlanak, a szakorvos stressz tesztet is kérhet. Ehhez szobabiciklin, vagy futópadon kell mozogni, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. A gyógyszeres kezelés célja a kamrai összehúzódás ritmusának szabályozása, a szabálytalan ritmus kiváltó okának kezelése, és a normális szívritmus helyreállítása.

A KEZELETLEN RITMUSZAVAR ÉLETVESZÉLYES SZÖVŐDMÉNYEI

Nagyon gyakran, a szívritmuszavar nem okoz különösebb panaszt, sőt sokszor azok sem érzékelik a tüneteket, akiknél életet veszélyeztető ritmuszavar áll fenn. Esetenként, csak rutin orvosi vizsgálat során derül fény a problémára.  „Mivel a szív működésének a rendellenességeit a beteg sokszor nem is érzi, de a későbbi szövődmények már életveszélyesek lehetnek, (stroke, embóliák) ezért igen fontos, hogy ez mielőbb kiderüljön, és az érintett szakorvoshoz forduljon kivizsgálás céljából. Szeretném kiemelni, hogy aki ebben a betegségben szenved, nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyen, az életviteli változtatások szükségességével is. Ugyanis abban az esetben, ha a páciens nem változtat életmódján, előbb-utóbb újra szembe kell néznie a betegséggel. ” figyelmeztet Dr. Vaskó Péter, kardiológus.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

A napokban napvilágot látott egy tanulmány eredménye, mely szerint a magas vérnyomás értéke nem az eddigi 140 Hgmm feletti érték, hanem már a 120 Hgmm feletti tartomány is annak számít. Hogy ebből mennyi igaz, illetve hogy miért is veszélyes a magasvérnyomás, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája beszél.

Miért gond a magas vérnyomás

Amikor valaki otthon megméri a vérnyomását, és azt látja, az érték magas, vagyis 140 Hgmm feletti szisztolés értéket pillant meg, akkor elgondolkozik. De sajnos, mivel a magasvérnyomás a legtöbb esetben teljesen tünetmentes, így megrántja a vállát, hogy ha eddig nem volt vele gond, akkor ezután sem lesz. Lassan hozzászokik, hogy magas értékeket lát, de különösebben nem foglalkoztatja a dolog. Ráadásul jellemzően csak egy karon, és csak egyszer mérik az eredményt, ami pedig nagyon sokszor nem ad pontos értékeket.

Egészen addig a pontig, amíg a szövődményekkel nem kell szembenéznie. A magasvérnyomás betegséget néma gyilkosnak is nevezik, és ez nem véletlen. A túl magas nyomás következtében az érfal belső, endothel része mikro sérüléseket szenved. Ezek a sérülések pedig sajnos elősegíthetik az elzáródások és trombusok kialakulását. Ha pedig ez megtörténik, akkor a szövődmények között megjelenhet a TIA, a stroke, az infarktus, a trombózis, és sajnos a halál is. a magasvérnyomás így bár önmaga valóban nem mindig okoz tüneteket, a szervezetben véghezvitt romboló hatása hosszútávon tragikus következményekkel is járhat.

Mi számít magasnak

Az Amerikai Nemzeti Szív Tüdő és Vérnyomásintézet egy új, átfogó tanulmányának eredményei kerültek napvilágra. Ennek tanúsága szerint a magasvérnyomás eddigi értékeit, vagyis azt a pontot, ahonnan a szisztolés nyomás magasnak számít, lejjebb kell vinni. A 120 Hgmm feletti értékeket is magasnak kell már tekinteni, mivel a kutatás szerint azoknál, akik értéke 120 Hgmm alatt van, 25%-al kisebb az esélye a stroke-ra és a szívinfarktusra.

Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája azonban rámutat arra, hogy ez a folyamat nem annyira egyszerű, hogy ilyen könnyedén lehessen megállapításokat tenni. A tanulmány, mely alátámasztaná az állítást még nem jelent meg hivatalosan, így a pontos kutatási tényeket sem lehet egyelőre ismerni. A világon mindenhol a jelenlegi ajánlások alapján 140 Hgmm feletti szisztolás nyomást tekintenek magasnak. Jelenleg egyetlen olyan ajánlás sem létezik, mely a 120 Hgmm – es értékkel kalkulálnak, és ez nem is véletlen. A magasvérnyomás ugyanis több formában is jelentkezhet, a kiváltó okok is eltérhetnek, és az egyének szervezete is különböző. Ennek megfelelően a hosszadalmas, évtizedes kutatásokat kell alapul venni a magas értékek meghatározásához.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tanulmánynak nincsen igazságtartalma. Vannak olyan esetek, amikor a beteg szisztolés nyomását 120 Hgmm alá kell vinni, de ilyenkor ez a kisebbik rossz a megoldási lehetőségek közül, és ezek egyedi esetek.

Akkor hogyan állapítható meg az igazi érték?

Ha több alkalommal is magas értékeket, vagyis 140 Hgmm feletti számot lát, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulnia. A magasvérnyomás esetében nem csak a folyamatosan magas értékek jelenthetnek gondot. Az erekre nagyon rombolóan hat az úgynevezett másodlagos magasvérnyomás is, amikor kiugró magas, és normális értékek váltakoznak.

A pontos adatok érdekében a 24 órás vérnyomásmérés a legjobb módszer. Fájdalommentes, kissé ugyan kényelmetlen, de cserében a rendszeresen monitorozott értékeknek hála a szakember pontosabb képet kap a beteg állapotáról, és ennek birtokában hatékonyabb kezelési eljárásokat tud alkalmazni.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

A magasvérnyomás az egyik elsődleges oka a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért kezelésére igen nagy hangsúlyt szükséges fektetni. Ennek ellenére máig több tévhit kering a problémával és kezelésével kapcsolatban a köztudatban. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája a leggyakoribbakat oszlatja el.

Nem fáj a fejem, ezért nem lehet magas a vérnyomásom

Az egyik leggyakoribb tévhit a magasvérnyomással kapcsolatban az, hogy tünetekkel, ezen belül is fejfájással, szédüléssel jár. Tény, hogy ezek a gyakori orrvérzés, a rossz közérzet és a remegés mellett gyakran előfordulnak a betegség során, ám nem ritka az sem, hogy semmilyen panasz nem hívja fel rá a figyelmet, csupán vérnyomásmérés során veszi észre az illető, hogy magasabbak az értékei.

Még fiatal vagyok a hipertóniához

Igaz, hogy a hipertónia általában a 60 év felettieket sújtja, ám ugyanúgy előfordulhat fiatalabbaknál, sőt, gyerekeknél is! A stressz, a túlsúly, a mozgáshiány, az egészségtelen étkezés ugyanis mind elősegítik a magasvérnyomás betegség kialakulását, ezért egyre többször kénytelenek orvoshoz fordulni a 60 év alattiak is, ráadásul kutatások szerint bizonyos esetekben már az ún. prehipertóniát is kezelni szükséges!

Testmozgással csak még inkább megnőnek az értékek

Sokan nem mernek magasvérnyomással mozogni, mivel attól tartanak, hogy a sportolás még inkább megemeli az értékeket. Ez viszont a legrosszabb, amit egy hipertóniás beteg elkövethet, ugyanis a testmozgás nem csupán a betegség kialakulását elősegítő túlsúlytól szabadít meg, de a rendszeres laza testmozgás csökkenti is a vérnyomást, és megakadályozza az állapot romlását. Amire azonban ügyelni kell, hogy a súlyzós edzéseket kerülni kell, ugyanis azok valóban vérnyomásemelő hatással bírnak! Továbbá sportolás előtt mindenképp szakorvosi konzultáció szükséges.

Nincs semmi bajom, csak az orvosnál magasabb a vérnyomásom

Dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája elmondta, sokszor találkozik olyan esetekkel, amikor csupán az orvosi vizsgálat során magasabb valakinek a vérnyomása. Ezt fehérköpeny szindrómának nevezik, amit igenis komolyan kell venni, hiszen igen fontos jelzésértékkel bír.  Ez esetben életmódbeli tanácsokra mindenképpen, de akár gyógyszerekre is szükség lehet.

Vérnyomásméréskor csak a második értékem magasabb, így nincs hipertóniám

Vérnyomásmérés során két értéket kapunk: az első a szisztolés, a második a diasztolés érték.  Az előbbi a szív összehúzódásakor lévő nyomást mutatja és 140 Hgmm-nél kevesebb a normál értéke, míg a második az elernyedéskor lévő nyomást és maximum 90 Hgmm. Sokan csak a szisztolés értéket figyelik, pedig szív-és érrendszer egészsége szempontjából a diasztolés is ugyanolyan fontos, ezért ha csak az magasabb, akkor is mihamarabbi orvosi konzultáció javasolt!

Már szedem a gyógyszereket, nincs szükségem kontrollra

A hipertónia kezeléséhez gyakran vérnyomáscsökkentő gyógyszer alkalmazására van szükség. A legtöbb esetben valóban gyors segítséget jelent, ám ez még nem jelenti azt, hogy a betegnek már nem is kell kontrollokon részt vennie, gondolván, hogy úgyis kezelve van a problémája. A rendszeres ellenőrzés ekkor is elengedhetetlen, hiszen fontos a vérnyomás további nyomon követése is, hiszen az állapot változhat - jobb és rosszabb irányba is-, ami az alkalmazott készítmény más adagolását vonhatja maga után. Ráadásul az évszakváltás is befolyásolhatja az értékek alakulását, ezért érdemes ilyenkor is felkeresnie orvosát!

Nem hat a gyógyszerem, ezért többet veszek be

Vannak esetek, amikor az alkalmazott készítmény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ekkor meglehet, hogy más dózisra vagy más gyógyszerre van szükség, viszont a váltás orvosi javallat nélkül tilos! A szakember szerint 24 órás ABPM segít a döntésben, hogy mit, mennyit szedjen gyógyszert a beteg.

Ráadásul felmerülhet ekkor a secunder hipertónia gyanúja, vagyis amikor a magasvérnyomás hátterében más betegség húzódik (leggyakrabban veseprobléma). Ilyenkor a vérnyomás értékei csakis abban az esetben rendeződnek, ha kezelik az alap problémát- mondja dr. Kapocsi Judit.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)