Amennyiben egészséges a szívünk, nem fordítunk különösebb figyelmet a működésére. Ha viszont valamilyen oknál fogva rendellenesen funkcionál - például szabálytalan szívverést tapasztalunk-, akkor bizony nagyon megijedünk. Abban az esetben, ha ez a zavar visszatérően és súlyos formában jelentkezik, fontos kivizsgáltatni annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy veszélytelen, vagy esetleg súlyos, akár az életet veszélyeztető problémával állunk –e szemben. A szívritmuszavarok lehetséges okairól, tüneteiről, kezelési módjairól, valamint a megelőzés lehetőségeiről Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa beszél.

Mi az a szívritmuszavar?

A szív ingerképző központja, a jobb pitvarban lévő sinuscsomó, innen vezetődik el az ingerület a szív többi részébe. Egészséges embernél az ingerületképző és elvezető rendszer a szívizommal összehangoltan, harmonikusan működik. Előfordulhat azonban, hogy valamilyen belső vagy külső okból kifolyólag, ez az összehangoltság felborul, és a szívizom összehúzódásai a szokottnál sűrűbben (tachycardia), vagy éppen lassabban, (bradycardia) esetleg szabálytalanul, extra ütésekkel, illetve kihagyásokkal történnek (arrythmia) – ilyenkor beszélünk szívritmuszavarokról. A szívritmuszavarok gyakori és veszélyes formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez.

A szívritmuszavar lehetséges okai

Előfordulhat, hogy a ritmuszavart valamilyen szívbetegség idézi elő, ilyen például a szívkoszorúér-szűkület vagy elzáródás nyomán kialakult szívizominfarktus, ahol az elhalt izomsejtek megváltozott ingerületvezetési képessége áll a háttérben. Ha a probléma szíven kívüli tényezők miatt alakul ki, akkor az lehet többek között pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, illetve az életmóddal összefüggő tényezők, pl. a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, vagy stimulánsok (kávé, drogok) használata. Az elhízott emberek körében nagyobb valószínűséggel alakul ki szívritmuszavar.

Mit érez az, akinek szívritmuszavara van?

• Mellkasi remegésérzés, és fájdalom
• Túl gyorsan, vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív
• Légszomj
• A torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás
• Szédülés, bizonytalanságérzet
• Félelem, idegesség
• Látászavarok
• Teljesítőképesség romlása

A szívritmuszavar kezelési módjai

„A legfontosabb, azt kideríteni, hogy szíven kívüli ok, vagy a szív valamilyen betegsége áll –e a háttérben, hiszen annak megfelelően tudjuk meghatározni a szükséges terápiát”- mondja Dr. Sztancsik. A gyógyszeres kezelés során ún. antiaritmiás készítményeket alkalmaznak, illetve olyan speciális készülékeket is használnak, amellyel közvetlenül be lehet avatkozni, a szív elektromos működésébe (szívritmus-szabályozó, a pacemaker). Bizonyos esetekben műtéti megoldásra is sor kerülhet, amikor a szívben a kóros ingerületet képző, vagy vezető izomrostokat szívsebészeti eljárással átvágják, kiiktatják. Ha a kiváltó ok a szívben keresendő, akkor az alapbetegséget kell megfelelően kezelni, csak úgy várhatjuk a szívritmus normalizálódását.

A megelőzés lehetőségei

A szívritmuszavarok kialakulását, illetve súlyosbodását elsősorban „szívbarát” életmóddal lehet megelőzni. Ez annyit jelent, hogy javasolt zsír- és sószegény táplálkozásra áttérnünk, és sok zöldséget, növényi olajat, halat fogyasztanunk. Törekedni kell az kiegyensúlyozott életvitelre, a rendszeres mozgásra, illetve a dohányzás, az alkoholfogyasztás valamint a túlzott kávéfogyasztás kerülésére. Ha megtanuljuk megfelelően kezelni a mindennapi feszültséget, sokat tehetünk szívünk egészségéért.”Az életviteli változtatásokon felül, kiemelendő a rendszeres kardiológiai szűrés fontossága. Akinek érzékelhető problémája van, az semmiképpen se halogassa a kivizsgálást, de 40 év felett már mindenkinek javasolt, még akkor is, ha nincsenek panaszai, hiszen a szív- és érrendszeri megbetegedések sok esetben lassan, alattomosan, alakulnak ki” – figyelmeztet Dr. Sztancsik Ilona.

Forrás: Kardioközpont (www.kardioközpont.hu)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint, a következő napokban, rendkívül hideg lesz. Az alacsony hőmérséklet, a szívproblémákkal küzdő emberek számára különösen veszélyes, ugyanis a beteg szív számára, a hideghez való alkalmazkodás nagyfokú megterhelést jelent.  Sajnos ebben az időszakban megnövekszik a hirtelen szívhalál esélye, illetve megnő a szívinfarktusok száma is. Arról kérdeztük, Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy miért jelent problémát a hideg idő, és milyen figyelmeztető jeleket kell komolyan venni annak érdekében, hogy elkerüljük a súlyos szív- és érrendszeri károsodásokat.

Miért jelent veszélyt a hideg idő a szívbetegekre nézve?

Kutatások kiderítették, illetve orvosi tapasztalatok is igazolják, hogy a hideg hónapokban növekszik a szívinfarktusok száma, illetve a hirtelen szívhalál esélye. Mivel az alacsony hőmérséklet miatt beszűkülnek az ereink – köztük a szív artériái is –, ennek következtében csökken a szívizmok vérellátása. Hidegben összehúzódnak az erek a bőrben és a testfelszín közelében is, így a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa. Ha valakinek beteg a szíve, ez már megterhelő lehet számára.  A következmény sajnos, a görcskészség növekedése miatti szorító mellkasi fájdalom, (angina pectoris), a trombózishajlam fokozódása, a hirtelen szívhalál, és a szívizomelhalással járó súlyos, életveszélyes állapot, a szívinfarktus kialakulása.

Mire érdemes télen fokozottan odafigyelnünk, ha szívproblémánk van?

• Annak érdekében, hogy védjük a szívünk egészségét, érdemes néhány alapszabályt betartanunk:
• Akinek beteg a szíve, hosszabb ideig ne tartózkodjon a hidegben. Főleg az idős embereknél kell erre odafigyelni, akik esetleg már nem észlelik a testhőmérsékletük csökkenését. Ilyenkor ugyanis reflexes úton szűkülnek az erek, amely anginás mellkasi fájdalmat provokálhat, esetleg szívinfarktus lehet a következménye
• A szívbetegek hidegben ne végezzenek megterhelő fizikai aktivitást. Kerülni kell a megerőltető sportokat, de bízzuk másra a hólapátolást is
• Ha a szabadban szeretnénk mozogni, inkább a könnyedebb mozgásformákat válasszuk, amely nem emeli meg a pulzusunkat. Megfelelő lehet egy könnyű séta, a lassú kocogás, vagy egy kellemes kirándulás

Ne késlekedjen! Ha ezeket a tüneteket érzékeli, azonnal hívjon mentőt!

A szívroham legjellemzőbb tünete, a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, vagy nyomás a szegycsont mögött, mely átterjed a hát, a nyak, a karok, az állkapocs, a váll, főként a bal kar területére.  A fájdalom mellett teltségérzet is jelentkezhet. Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham másik általános jele, ezen kívül légszomj, nagyfokú fáradtság, szorongás, gyors és szabálytalan pulzus, valamint az emésztési zavarokhoz hasonló tünetek fordulhatnak elő. Ha ezeket a tüneteket érzi, rögtön hívja a mentőket (104)! Ilyen esetben haladéktalanul kardiológiai centrumba kell menni, ahol megkezdik a keringés helyreállítását, az elzáródott szakaszon. Minél hamarabb történik meg ez a beavatkozás, annál nagyobb a túlélés esélye és a maradandó egészségkárosodás veszélyének az elkerülése.

Mit tehetünk a szívinfarktus megelőzéséért?

A legfontosabb, hogy időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, és azonnal orvoshoz forduljunk. A kardiológiai vizsgálat során nyugalmi, illetve terheléses EKG vizsgálattal, Holter vizsgálattal (24 órás EKG), illetve szívultrahanggal figyelik szívünk állapotát, és monitorozzák a lehetséges elváltozásokat. A megfelelő diagnózis alapján állítja fel a kardiológus azt a terápiát, amellyel megelőzhetők a súlyos szív- és érrendszeri katasztrófák, illetve jelentősen javítható szívünk állapota. „ Természetesen a rendszeres szűréseken kívül, kiemelendő a megfelelő életmód fontossága is a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése érdekében” – tudjuk meg Dr. Vaskótól.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Ha valaki dobszerű szívverést tapasztal, mellkasi remegésérzése, légszomja van, szédül, a mellkasában, a torkában, a gyomor tájékon furcsa fájdalmat, szúrást érez, lehetséges, hogy szívritmuszavarban szenved. Ennek a betegségnek számos formája létezik, és többféle kockázati tényező is vezethet a kialakulásához. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy melyek ezek a rizikófaktorok, vagyis mi válthatja ki a szívritmuszavart, és miért nagyon fontos az alapos kivizsgálás és a személyre szabott kardiológiai kezelés.

Minél idősebb valaki, annál veszélyeztetettebb

Az 1948-ban megkezdett, és 38 éven keresztül zajló Framingham kutatás (Framingham Heart Study) a hosszú távú követéses vizsgálatok közül a legelső és máig a legnagyobb jelentőségű szívvizsgálat volt. Céljául, a keringési (kardiovaszkuláris) betegségek közös jellemzőinek, illetve háttértényezőinek feltárását határozta meg.  Az évtizedek során gyűjtött információk elemzéséből azonosították a keringési betegségek legfontosabb kockázati tényezőit: a magas vérnyomást, a magas vérzsír-szintet, a dohányzást, elhízást, cukorbetegséget és a mozgásszegény életmódot. A statisztikai adatok összevetése után arra is fény derült, hogy a szívritmuszavar az életkorral is összefügg. Az adatok ugyanis azt mutatták, hogy minden 10 évvel idősebb korcsoportban megduplázódott a pitvarfibrilláció (súlyos szívritmuszavar) előfordulása, a 10 évvel fiatalabb korosztályhoz képest (a 80 éves korosztályra elérve a 10%-os arányt). A vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy a normális vérnyomással rendelkező egyénekhez képest a magas vérnyomással küzdő férfiaknak 80%-kal, a nőknek 70%-kal nagyobb a rizikója pitvarfibrilláció kialakulására.

Mi áll a szívritmuszavar hátterében?

Elképzelhető, hogy az elváltozás „szív eredetű”, tehát a szív szerkezetében, illetve működésében állapítható meg zavar, de az is előfordul, hogy szíven kívüli ok található a háttérben. Ilyen lehet például a magas vérnyomás, a krónikus tüdőbetegség, a pajzsmirigybetegség, vagy az alvási apnoé. A leggyakoribb kockázati tényezők közé tartozik továbbá a 60 évnél magasabb életkor, a mértéktelen alkohol, és serkentőszerek fogyasztása, egyes súlyos fertőzések, valamint szerepet játszhat még a kialakulásában a túlsúly, az érelmeszesedés, a magas koleszterin szint és a családi halmozódás is. „Látható tehát, hogy a szívritmuszavar mögött számos ok állhat, ezért ennek pontos meghatározása és kivizsgálása alapos orvosi munkát igényel” – tudjuk meg Dr. Vaskótól.

Hogyan történik a kardiológiai kivizsgálás?

Ennek során a kardiológus felveszi az anamnézist, azaz kikérdezi a beteg kórtörténetét és rákérdez az esetleges családi halmozódás lehetőségére. Ezután kerül sor vérnyomásmérésre, majd egy komplett laboratóriumi vizsgálatra, amelynek során nézik a vérzsírok, a vércukor és a húgysav szintjét a máj- és vesefunkciót is. A laborvizsgálat része, a pajzsmirigyhormon szintjének vizsgálata is, mivel a pajzsmirigy alul-, vagy túlműködése – egy sor kardiológiai panasz hátterében állhat.

Hogyan zajlanak a műszeres vizsgálatok?

A műszeres vizsgálatokat általában a nyugalmi 12 elvezetéses EKG vizsgálat indítja, amely kimutatja a különböző ritmuszavarokat, vezetési zavarokat és egyéb eltéréseket is. A terhelésre jelentkező ritmuszavar, illetve a szív-vérellátási zavar a szív terheléses EKG vizsgálatával diagnosztizálható.  Ennek során fokozatos mértékben terhelik a beteget, szobakerékpáron, futószalagon, vagy evezőpadon. A terheléses EKG vizsgálat segít eldönteni, hogy van –e a hátterében szív vérellátási zavar. A szív ultrahang vizsgálatával meg lehet állapítani a szív üregeinek méretét, a falak, illetve a vért irányító billentyűk mozgását, betegségeit. A szív elektromos tevékenységének folyamatos, 24 órán át tartó rögzítésére pedig, a Holter vizsgálatot alkalmazzák.

A szívritmuszavar pontos oka csak alapos kikérdezéssel és vizsgálatokkal deríthető ki

„Összegezve tehát látható, hogy a szívritmus zavart számos betegség okozhatja, ráadásul nagyon sok fajtája van, legalább száz féle ritmuszavar ismert. Ezért a személyre szabott terápia megkezdése előtt nagy gondot kell fordítani az alapos kikérdezésre és a fizikális, valamint a műszeres vizsgálatokra is, hogy a betegség pontos hátterét feltérképezhessük, és meghatározhassuk a szív állapotát javító, illetve helyreállító kardiológiai kezelést” – magyarázza Dr. Vaskó Péter.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni? Ezzel kapcsolatban ad tanácsokat, dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológus főorvosa.

Nagyon hasonlóak a tünetek

A szívinfarktus és a pánikbetegség tünetei nagyon hasonlítanak, de fontos tudni, hogy mindkét betegség más-más mechanizmussal alakul ki. A pánikbetegség esetében az agy vészjelzéseket küld a szervezetnek egy olyan szituációban, amikor az nem lenne indokolt, adrenalin termelődik, és kialakul egy menekülési reakció. Ezt mellkasi fájdalom, szorongás, heves szívdobogás, légszomj, pánik, félelem kíséri, amikor a páciens úgy érzi, hogy azonnal el kell rohannia a helyszínről. Kiválthatja a zárt tértől való félelem, egy megoldatlan lelki konfliktus, a túl sok stressz, de látszólag minden magyarázat nélkül is megjelenhet.

Mi történik szívinfarktus alatt?

Ha valakinek szívinfarktusa van, akkor a szívet tápláló koszorúerek záródnak el, a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt, a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat. Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt, mert a késlekedés az életet veszélyeztetheti. Fontos megjegyezni, hogy szívinfarktus jelentkezhet fájdalom nélkül is, sőt olyan furcsa tünettel is, mint öklendezés – ezek felismerése még nehezebb.

Az alapos kardiológiai kivizsgálás mindkét esetben fontos

A pánikbetegség gyógyszeresen, illetve pszichoterápiával kezelhető, de feltétlenül szükséges a pánikbeteg kardiológiai kivizsgálása annak érdekében, hogy a szívproblémákat kizárják. Különösen akkor lényeges ez, ha az illető valamilyen rizikófaktorral rendelkezik, tehát magas a vérnyomása, 40 év feletti, túlsúlyos, magas a koleszterinszintje, vagy ha a családjában már előfordult szív-érrendszeri megbetegedés. „Tehát, ha valakinél a fenti panaszok jelentkeznek, mindenféleképpen forduljon kardiológushoz. Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, illetve EKG-t követően az orvos meg tudja állapítani, hogy van-e szív eredetű oka a panaszoknak” – tanácsolja dr. Vaskó Péter, kardiológus.  

Folyamatos követés

A szívbetegség, szívbetegségre utaló tünetek folyamatos kardiológiai követést, rendszeres ellenőrzést igényelnek. Fontos, hogy a pánikrohamra hajlamosak esetében is rendszeres legyen a szív állapotának felmérése, nehogy egy színinfarktust megszokott pánikrohamnak gondolva elmaradjon az azonnali életmentő beavatkozás.

A kardiológiai kivizsgálás, követés során folyamatosan követni kell a szív koszorúereinek állapotát, esetleges szűkületeket, a szívbillentyűk működését, a vérnyomást, a szív összehúzódó képességét, figyelni a pumpafunkciót rontani tudó szívritmuszavarokat. A szívinfarktus megelőző kezelésben hangsúly a szív állapotának megőrzésén, a vérellátásának biztosításán, a túlzott megterhelésének elkerülésén van – mondja dr. Vaskó Péter kardiológus főorvos.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Az éjszakai alvásból felébresztő szívdobogásérzés, a napközbeni erős kalapálás, - amikor majd kiugrik az ember szíve a mellkasából - szívritmus zavarra utal. Ilyenkor gyakori, hogy a nyakban, a fülben is érezhető a szívdobogás. Arról kérdeztük dr. Sztancsik Ilonát, a Kardioközpont kardiológusát, hogy melyek a szívdobogásérzés leggyakoribb kiváltó okai, miért nagyon fontos az alapos kivizsgálás, és hogyan történik a kardiológiai kezelés.

Erős szívdobogás, szorongás, légszomj

Egészséges embereknél, nyugodt körülmények között, a szívdobogás a mindennapi életben nem érzékelhető. Egyes szívritmus zavarok azonban olyan mellkasi érzést okozhatnak, hogy az ember érzi, hogy dobog a szíve. Ez a panasz lehet folyamatos, de előfordulhat, hogy csak átmenetileg, néhány szívverés erejéig jelentkezik. Az erős szívdobogásérzés rendszerint hirtelen lép fel, minden különösebb előjel nélkül. Az erős szívdobogásérzés előfordulhat önmagában, de gyakori, hogy egyéb panaszokkal is együtt jár. Ilyen kísérő tünetek lehetek: szorongás, félelem, izzadás, légszomj, mellkasi fájdalom. Ezek megjelenésével egyidejűleg jelentkezhetnek keringési panaszok is, amikor a páciens szédül, fáj a feje.

Pajzsmirigy betegséget, hormonális problémákat is jelezhet

 Az erős szívdobogásérzés hátterében számos tényező állhat. Ez lehet „szív eredetű”, ilyenkor a szív szerkezetében, illetve működésében található elváltozás, mint például koszorúér szűkület, a szívbillentyűk betegségei, vagy a szív- ingerképző- és elvezető rendszerének zavara. Állhatnak azonban „szíven kívüli” okok is mögötte, többek között pajzsmirigy betegség, hormonális problémák, cukorbetegség, vesebetegség.  Az is elképzelhető, hogy az érzelmi élet zavara, pszichés betegségek, vagy gyógyszer mellékhatás okozza. Azt, hogy milyen nem kardiológiai eredetű betegségek állnak az erős szívdobogás hátterében, laborvizsgálattal lehet kideríteni.

Az erős szívdobogás érzés kivizsgálása

A szívdobogást tehát semmiképp sem szabad elbagatellizálni, hiszen akár súlyos problémákra, háttérben meghúzódó betegségekre is felhívhatja a figyelmet. A probléma kezelésében jártas szakember a legsúlyosabb és leggyakoribb okok kizárásával kezdi, és halad a kevésbé gyakori kiváltó okok felé. A kivizsgálás első lépcsője az anamnézis. Erre érdemes még otthon felkészülnünk. Gondoljuk át, hogy mikor jelentkeztek először a tünetek, milyen körülmények között, mennyire gyakoriak és milyen hosszú ideig tartanak. A kezelőorvos érdeklődni fog a családban előforduló korábbi betegségekről, más betegségek meglétéről, egyéb gyógyszerek szedéséről, élvezeti cikkek használatáról. Kitér az életritmusra, a fizikai aktivitásra és az étkezésre is.

Fizikális és műszeres vizsgálatok az okok felderítéséért

„Erős szívdobogásérzés kivizsgálásában a következő lépés a fizikális vizsgálat, melynek során vizsgáljuk a páciens vérnyomását, pulzusát, meghallgatjuk a szívét, tüdejét” - ismertette a vizsgálat főbb lépéseit dr. Sztancsik Ilona, kardiológus. A 12 elvezetéses EKG vizsgálatról a szakember elmondta, hogy elvégzése azért fontos, mert így képet kaphatunk arról, hogy megfelelő helyen és megfelelő ritmusban keletkezik –e a szívben az ingerület, hogy szabályos úton halad –e, vagy akadály van a haladásában. Azt, hogy az erős szívdobogásérzés mögött áll-e billentyű hiba, illetve vannak –e egyéb okok is, (pl. szívmegnagyobbodás, kiáramlási akadály) szívultrahang vizsgálattal lehet kimutatni. „Előfordul, hogy az erős szívdobogásérzés kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang vizsgálat nem mutat ki semmilyen eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálatot javasolunk, amellyel olyan ritmuszavarokat is fel lehet fedezni, melyek ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek”- tudjuk meg dr. Sztancsik Ilonától.

Idejében megkezdett terápia és folyamatos követés

A kardiológus szakorvos javasolni fogja, hogy állapottól függően, megadott időközönként ellenőrző vizsgálatokra kerüljön sor annak érdekében, hogy az esetleges állapotromlást idejében fel tudja fedezni és kezelni tudja. Ilyenkor vizsgálja a szív koszorúereinek állapotát, esetleges szűkületeket, a szívbillentyűk működését, a vérnyomást, a szív összehúzódó képességét, figyeli a pumpafunkciót rontani tudó szívritmuszavarokat. A folyamatos kardiológiai ellenőrzés és az idejében megkezdett kezelés nemcsak a szívproblémák további romlását, de a súlyos, akár életveszélyes következmények kialakulását is megelőzhetik.

Forrás: Kardioközpont 

(www.kardiokozpont.hu)

A hazánkban évente megközelítőleg 40-50 ezer embert érintő szélütésnek általában vannak bizonyos előjelei, illetve ismerjük azokat a betegségeket is, amelyek megnövelik a kialakulásának a kockázatát. Erről kérdeztük dr. Kapocsi Judit tanárnőt, a Kardioközpont magas vérnyomás specialistáját.

A stroke, illetve az átmeneti agyi keringészavar (TIA) tünetei nagyon hasonlók

Ha valaki szédül, kettős látása van, erős fejfájásra panaszkodik, nehezített a beszéde, csökken az izomereje, vagy féloldali gyengeséget, esetleg bénulást tapasztal, elképzelhető, hogy stroke-ot szenvedett, amely azonnali orvosi ellátást igényel. Lehetséges azonban, hogy nem stroke, hanem TIA (átmeneti agyi vérkeringészavar) áll a panaszok hátterében. A két betegség könnyen összetéveszthető, mert a tünetek nagyon hasonlítanak egymáshoz. A hasonlóság mellett azonban a két állapot között jelentős különbség is van. Ez annyit jelent, hogy míg stroke-nál nem múlnak el, addig a TIA esetében viszonylag rövid időn, legtöbbször 24-72 órán belül teljesen megszűnnek a panaszok. Amikor az ijesztő tünet együttes elmúlik, akkor a beteg rendszerint megnyugszik. Ezeket a tüneteket azonban semmiképpen sem szabad elbagatellizálni! Fontos kivizsgálni, hogy mi is okozta a problémát, ugyanis a TIA-t nem ritkán stroke követi, így a megelőzés kiemelt jelentőséggel bír. Egy friss kutatás szerint ugyanis a TIA-n átesett betegek 10-15 százalékánál 3 hónapon belül szélütés következik be.

Mi áll a háttérben?

A stroke és a TIA hátterében is a leggyakrabban az agyat vérrel ellátó erek szűkülete, meszesedése, vérrögösödése áll, amely miatt a vér nem tud szabadon áramolni. A stroke esetében az agy egyes részének/részeinek a vérellátása megszűnik. Ilyenkor egy érfalról leszakadó vagy egy szívből kiinduló rögöcske megakadályozza az agyi erekben a szabad véráramlást. Ennek agyi infarktus, illetve agyvérzés a következménye. TIA (átmeneti iszkémiás roham /transiens ischaemiás attack) esetében azonban a zavar átmeneti, a keringés nem szűnik meg véglegesen, és egy idő múltán ismét megfelelővé válik.

Magas vérnyomás, mint fő rizikófaktor

„Mindkét esetben komoly rizikófaktornak számít a magas vérnyomás Ennek oka, hogy a hipertónia apró sérüléseket hoz létre az erek belsejében, majd egy idő után egyenetlenségek alakulnak ki, és meszesedés jön lére. Ez azonban egy ördögi kör, ugyanis az meszesedés miatti érszűkület hatására a vérkeringési sebessége még inkább fokozódik, ami újabb sérüléseket eredményez, ami kiválthatja a vérlemezkék összecsapódását, és vérrögök keletkezhetnek. Ezek a rögök rossz esetben leszakadhatnak, majd a véráramba kerülhetnek, és az agyi erekben elzáródást okozhatnak”- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Kardioközpont magas vérnyomás specialistája.

Rendszeres orvosi ellenőrzéssel elkerülhető a TIA és a stroke

Látható tehát, hogy mind a TIA, mind stroke elkerülése érdekében nagyon fontos a rendszeres szakorvosi ellenőrzés. Ennek során az embólia forrásának kutatására, az érelmeszesedés, valamint a szív állapotának a vizsgálatára, az alvadási zavarok kizárására, illetve a vérnyomás –akár gyógyszeres- csökkentésére helyezik a hangsúlyt. Éppen ezért, ha valaki a fent részletezett tüneteket észleli magán, tehát szédül, kettős látása van, erősen fáj a feje, izom gyengeséget érez, nehezített a beszéde, vagy féloldali gyengeséget esetleg bénulást tapasztal, ne késlekedjen! Amennyiben idejében szakszerű kivizsgálásban, illetve kezelésben részesül, azzal elkerülheti a maradandó egészségkárosodást illetve az esetlegesen végzetes kimenetelű állapotokat is megelőzheti.

Forrás: Kardioközpont

www.kardiokozpont.hu

Ha valaki mellkasi fájdalmat tapasztal, összevissza ver a szíve, terhelésre fullad, nehézlégzése van, a kiváltó okok pontos beazonosítása terheléses EKG vizsgálat elvégzésével lehetséges.  Milyen elváltozásokra derülhet fény ennek a vizsgálatnak a segítségével? Mi a menete a terheléses EKG-nak? Kinek, milyen esetekben javasolt elvégeztetnie? Ezekre a gyakorlati kérdésekre ad választ dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológus főorvosa.

Mit vizsgál az EKG berendezés?

„Ha a szív működéséről szeretnénk pontos képet kapni, akkor elektrokardiográfia (röviden EKG) vizsgálatot végzünk”– tudjuk meg a kardiológustól. A szív összehúzódása elektromos inger hatására jön létre. Ez az inger a szinusz csomóból indul el, majd a szív ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut. Az EKG diagnosztikai rendszere ezt az elektromos jelenséget, elektromos aktivitást vizsgálja négy végtagi és 6 mellkasi elektróda segítségével.  Mivel minden elvezetés külön szögből látja a szívet, ez a több irányból történő megfigyelés átfogó képet ad szív elektromos működéséről. Megfigyelhető a segítségével, hogy szabályos –e az ingerület útja, van –e benne elakadás, vagy egyéb zavar. Terheléses EKG vizsgálat során ezeket az impulzusokat terheléses alatt figyelik, mert egyes szívbetegségek csak ilyen körülmények között mutatkoznak meg. 

Idejében kiszűri a még tüneteket nem okozó elváltozásokat

Terheléses EKG vizsgálat elvégzésére azért van szükség, mert néhány szívbetegség nyugalmi helyzetben nem, csak terhelés alatt mutatkozik meg. Terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom esetén (effort angina pectoris) ez az elsődleges vizsgáló módszer. Ezzel a teszttel mérhető fel, hogy a koszorúerek fokozott oxigén igény mellett képesek -e megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak. Az is kiderül, hogy oxigén hiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál.  Jelentkezik –e mellkasi fájdalom, nehézlégzés. Feltérképezhető, hogy van -e ingerület vezetési és ingerképzési zavar, ritmuszavar. Ezen keresztül meghatározható a mellkasi fájdalom oka, a szív terhelhetősége, funkcionális kapacitása, a szív vérellátása, a fellépő ritmuszavarok háttere. Számos esetben, a terheléses EKG vizsgálat során derül fény bizonyos szívbetegségre, így teszi lehetővé, a szívproblémák korai felfedezését és kezelését.

Hogyan zajlik terheléses EKG vizsgálat?

A vizsgálat biztonságos elvégzését szolgálja, hogy csak úgy és olyan helyen végezhető el a terhelés, ahol minden tárgyi és személyi feltétel adott az esetleges szövődmények azonnali elhárításához. „Terheléses EKG-t csak gondos előkészületek elvégzése után végzünk. Ennek érdekében alaposan megvizsgáljuk a pácienst, tájékozódunk a panaszairól, átnézzük előző leleteit, informálódunk a szedett gyógyszereiről, esetleges társbetegségeiről” ¬– tájékoztat a vizsgálat menetéről dr. Vaskó Péter, kardiológus főorvos. A terheléses EKG vizsgálat különböző ergométereken, tehát kerékpáron vagy futópadon, illetve evezőspadon történik. „A vizsgálat előtt elsőként meghatározzuk azt a kornak és egészségi állapotnak megfelelő pulzus számot, a maximális vérnyomás értéket, és azt a teljesítményt, amelyet a páciens a terhelés alatt fokozatosan fog elérni. Ezután EKG elektródákat csatlakoztatunk a mellkasra, vérnyomásmérőt helyezünk a páciensre, így monitorozzuk folyamatosan a szívritmust, a vérnyomást, a pulzusszámot. Közben olyan szubjektív tünetekre is rákérdezünk, hogy van –e mellkasi fájdalma, légszomja a páciensnek és bírja –e a terhelést. Az EKG hullámok elemzése és a páciens visszajelzései alapján állítjuk fel a pontos diagnózist” – folytatja a vizsgálat ismertetését dr. Vaskó Péter, kardiológus főorvos. A terhelés addig tart, amíg a vizsgált személy eléri az előre megszabott pulzusszámot. Ha közben a páciensnél rosszullét jelentkezne, a kezelőorvos a vizsgálatot befejezi.

Kinek, milyen esetekben javasolt a vizsgálatot elvégeztetnie?

„Ha nehézlégzést, heves szívdobogásérzést, mellkasi fájdalmat tapasztalunk, melyek először terhelésre, majd az elváltozás súlyosságának előrehaladásával nyugalomban is jelentkeznek, feltétlenül jelentkezzünk terheléses EKG vizsgálatra. Ez az egyik alapja, a szív állapotát javító, illetve helyreállító kardiológiai kezelés megválasztásának ” – javasolja dr. Vaskó Péter, kardiológus főorvos. A vizsgálat elvégzése azoknál is kiemelten fontos, akik már elmúltak 40 évesek és nincsenek ugyan panaszaik, viszont a rizikócsoportba tartoznak (magas a vérnyomásuk, túlsúlyosak, cukorbetegek, családi halmozódás figyelhető meg). Egyes szív- és érrendszeri megbetegedések ugyanis csendesen, alattomosan alakulnak ki és addig nem okoznak panaszokat, amíg az erek szűkülete olyan mértékű nem lesz, hogy jelentősen károsodik a vérkeringési funkció és az oxigénellátás. Ez viszont a szívizom elhalásához és szívinfarktushoz, illetve hirtelen szívhalálhoz vezethet. Azért is van kiemelt jelentősége a magas kockázatú, panaszmentes páciensek rendszeres kardiológiai kivizsgálásának, és a betegség kiszűrésének, mert a megfelelő időben elkezdett terápiával a súlyos egészségkárosodások, illetve az életet veszélyeztető állapotok elkerülhetők.

Forrás: Kardioközpont

www.kardiokozpont.hu

A szív- és érrendszeri elváltozások elsősorban a férfiakat veszélyeztetik, ám ez az arány a menopauza időszaka után megfordul. A hormonális változások miatt, a változókor után a betegségek kockázata magasabb nők körében. A hölgyeket elsősorban az infarktus „csendes”, gyakran minden előjel nélküli, tünetmentesen lezajló formája érinti, mely az esetek többségében végzetes kimenetelű. A rendszeres kardiológiai szűrés fontosságára dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa hívja fel a figyelmet.

Menopauza után a helyes életmód mellett a szűrés is fontos!

Sokan azért nem járnak szűrővizsgálatokra, mert azt gondolják, hogy ha egészségesen élnek, odafigyelnek a táplálkozásukra, rendszeresen mozognak és kerülik a stresszt - vagy legalábbis hatékony technikát találtak arra, hogyan vezessék le – akkor ezzel mindent megtesznek a betegségek megelőzéséért. Természetesen nagyon fontos a tudatos életmód, azonban vannak olyan élethelyzetek, körülmények, amelyeket befolyásolni nem tudunk és egyértelműen megnövelik bizonyos betegségek rizikóját. Ilyenek a menopauza idején zajló hormonális változások, amelynek során a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázata növekszik. Ezért javasolt a megfelelő életvitel mellett, rendszeres időközönként kardiológiai kivizsgáláson is részt vennünk.

A változókor sok rizikófaktort is előidéz

A női nemi hormonoknak köszönhetően a nők egészen a változókorig védettebbek a szív-és érrendszeri betegségekkel szemben, mint a férfiak. Az ösztrogénszint csökkenése azonban folyamatosan zajlik a rendszerint 40 és 50 éves kor között bekövetkező menopauza időszakában és ez több, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő változást indít el a szervezetben. A tüszőhormon termelésének csökkenése miatt növekszik a koleszterinszint, nő a túlsúly, gyakran jelentkezik férfias típusú, hasi elhízás. Ezek a változások fokozott kockázatot jelentenek a magasvérnyomás-betegség és a diabétesz kialakulásának szempontjából is, melyekről tudjuk, hogy szintén a szív-és érrendszeri betegségek gyakori rizikófaktorai. A kor előrehaladtával, 50 éves kor felett gyakori a szívritmuszavarok kialakulása is, mindezen kedvezőtlen változások pedig azt eredményezik, hogy a hölgyek körében ebben az életkorban drasztikusan megemelkedik az infarktus előfordulása.

Csendes infarktus: gyakran csak gyomorpanaszok és hátfájás jelzi, hogy baj van

Dr. Sztancsik Ilona elmondta, hogy nők körében az infarktus gyakran minden előzetes jel nélkül érkezik, esetleg enyhe rosszullétek, terhelésre jelentkező nehézlégzés, fáradtság érzés figyelmeztethet arra, hogy valami nincs rendben. Nők körében az infarktus tünetei sem tipikusak: elmaradhat a karba sugárzó fájdalom, mellkasi szorító érzés, az érintett hölgy gyakran nem is tud arról, hogy infarktusa van, esetleg csak enyhe fáradtságot, gyomorproblémát, hátfájást tapasztal. Noha nem okoz intenzív panaszokat, az infarktus azonban nem múlik el nyom nélkül, a szöveti károsodás ebben az esetben is kimutatható vizsgálatokkal, s emiatt a következő infarktus már súlyosabb, akár végzetes kimenetelű is lehet.

Évente, félévente egy szűrés életmentő lehet

A sok esetben észrevétlenül zajló elváltozások kimutatására, a súlyosabb panaszok, az infarktus megelőzésének érdekében Sztancsik doktornő azt tanácsolja, hogy minden 40 év feletti nő vegyen részt legalább évente egyszer szűrővizsgálaton. Ennek elvégeztetése akkor is javasolt, ha az illetőnek nincsenek panaszai, hiszen láthatjuk, hogy hölgyek körében ezek az elváltozások sok esetben tünetmentesen zajlanak. 

Forrás: Kardioközpont
www.kardiokozpont.hu

Magyarországon a szív- és érrendszeri kórképek állnak a halálozási statisztikák élén, sőt vannak olyan országok az európai régióban, melyekkel összehasonlítva, hazánkban ötször annyi megbetegedést regisztráltak. Hogyan ismerhetjük fel a szívinfarktus tüneteit, és mi a teendő ilyen esetben? Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a veszélyes állapotot? Milyen módon történik a kardiológiai kivizsgálás és a betegség szűrése? Erről beszélgettünk Dr. Vaskó Péterrel, a Kardioközpont kardiológusával.

MI AZ A SZÍVINFARKTUS?

Szívinfarktus érelmeszesedés következtében, a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped és elzárja a véráram útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és az oxigén ellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, elhal. Az infarktust sokszor megelőzi a mellkasi fájdalom (angina pectoris). Különbséget kell tenni az ún. stabil angina pectoris és az infarctus kapcsán fellépő angina között. Előbbi pihenésre, megállásra, nytroglycerin hatására enyhül. Az infarktus kapcsán fellépő szorító mellkasi fájdalom viszont nem szűnik, és ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham is lehet a következmény, hiszen a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

GYANÚ ESETÉN AZONNAL MENTŐT KELL HÍVNI!

„Sajnos tragikus, hogy leggyakrabban csak 3-4 óra elteltével kerülnek orvoshoz a betegek, mivel az idő múlásával egyenesen arányosan csökkennek a túlélés esélyei” – hívja fel a figyelmet Dr. Vaskó. Infarktus gyanúja esetén azonnal kardiológiai centrumba kell vitetni a beteget mentővel, (!) hogy minél előbb helyre tudják állítani a keringést az elzáródott szakaszon. Ez legtöbbször egy rövid, 10-15 perces beavatkozást jelent (ún. stentelés), amelyek során, egy cső alakú hálót helyeznek be az érbe.  Fontos az EKG készítése és a vérvétel, ennek során a  troponin biomarkert vizsgálják, amely  szívizom elhalásakor emelkedik.

A SZÍVINFARKTUS JELLEMZŐ TÜNETEI

mellkasi – főleg a bal karba sugárzó - szorító fájdalom
verejtékezés, sápadtság
előfordulhat hányinger, gyomortáji fájdalom

A KARDIOLÓGIAI KIVIZSGÁLÁS ÉS SZŰRÉS MENETE

Az infarktus megelőzésében fontos szerepet játszik a rendszeres kardiológiai szűrés.  Ha valakinek anginás tünetei vannak, akkor a kardiológiai kivizsgálás során először  terheléses EKG-t kell készíteni, mert itt derül ki, hogy van –ennek az a betegnek terhelésre jelentkező szív-vérellátási zavara. Ezt követi, - szükség szerint - a képalkotó vizsgálat (CT), illetve a szívkatéterezés. Ennek során a koszorúereket egy speciális kontrasztanyaggal töltik fel, melynek segítségével röntgencső alatt láthatóvá válik az erek kontúrja.
Előfordulhat, hogy a szakorvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható hordozható EKG készülékkel. A megkapott értékek alapján állítható fel a páciens számára az a terápia, amellyel jelentősen javítható a szívének működése.

MIT TANÁCSOL A KARDIOLÓGUS A MEGELŐZÉS ÉS A FELÉPÜLÉS ÉRDEKÉBEN?

Az infarktus kialakulását, csakúgy, mint az infarktusból való felépülést, nagymértékben befolyásolja az életvitel. Figyeljünk oda a testtömegünkre, a koleszterinszintünkre, a vérnyomásunkra, a vércukorszintünkre. Sportolunk, végezzünk heti 150 perc közepes intenzitású kardio mozgást (maximális pulzus 40-75%-án állapottól függően). Hagyjuk abba a dohányzást! Alakítsuk át táplálkozási szokásainkat, térjünk át a mediterrán étrendre. Csökkentsük a stresszt és fejlesszük ki ennek kezelési képességét. „Már pusztán az életmódunk átalakításával is sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a keringési megbetegedéseket. Ha azonban már átestünk egy szívinfarktuson, mindenképpen egy egyénre szabott életmódprogram kialakítására van szükségünk” – osztja meg tapasztalatait Dr. Vaskó.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Manapság szinte nincs is olyan család, kinek otthonában ne lenne vérnyomásmérő készülék. Való igaz, remek szolgálatot tesz, hiszen kéznél van, így bármikor ellenőrizhetjük vele a vérnyomás értékeinket. Igenám, viszont hátránya, hogy a napszaki ingadozást nem mutatja, pedig igen fontos lenne a megfelelő kezelés felállítása céljából. Dr. Kapocsi Judit tanárnőt, a Kardioközpont magasvérnyomás specialistáját a 24 órás vérnyomásmérő szerepéről kérdeztük.

Mikor van szükség 24 órás vérnyomásmérésre?

Sokan tehetik fel maguknak a kérdést, hogy mégis mért szükséges egy olyan eszköz viselése egy teljes napon keresztül, amelyik adott időközönként, napjában többször méri a vérnyomást? Hiszen az orvos is megteszi ugyanezt, ráadásul otthon is ellenőrizhetőek a vérnyomás értékek.

A 24 órás vérnyomásmérésre gyakran azért van szükség, hogy kizárjuk az úgynevezett fehérköpeny szindróma meglétét. Ekkor az orvosi rendelőben a beteg vérnyomása felszökik, így a szakember által mért adatok hamisak lesznek. De számos más esetben is indokolt lehet a 24 órás vérnyomásmérés. Hogy mikor?

Maszkírozott hipertónia:

Ebben az esetben a rendelőben mért vérnyomás normális, míg a 24 órás mérés nappali adatai magasabbak a megengedettnél. Veszélye, hogy nehezen ismerhető fel, ám a szív-és érrendszert folyamatosan károsítja.

Fehérköpeny szindróma:

A stresszesebb betegeknél gyakran előfordul, hogy a szakember által mért egyszeri adatok lényegesen magasabbak lehetnek a 24 órás készülékkel mért nappali értékeknél. Ennek veszélye abban rejlik, hogy a szakember ilyenkor nem pontos adatok birtokában kell, hogy döntsön, ami túlkezeléshez vezethet.

Éjszakai magasvérnyomás:

Éjjel, normál esetben az ember vérnyomása alacsonyabb. Azoknál, akiknél az értékek nem mérséklődnek az éjszaka folyamán, sajnos nagyobb a valószínűsége a kardiovaszkuláris megbetegedések, vagy az ebből adódó halálesetek kialakulásának.

Terápia rezisztens magasvérnyomás:

Ekkor különböző hatásmechanizmusú összetevőkből álló 3 tagú gyógyszer-kombinációra sem normalizálódik a vérnyomás (az esetek egy részében a beteg ilyenkor is reagál a kezelésre, de nem kellő mértékben).

Fontos, hogy ebben az esetben fennáll a másodlagos hipertónia gyanúja, így mögöttes betegségek keresése indokolt. Amennyiben nincs ilyen, remek szolgálatot tehet a 24 órás vérnyomásmérés, ami segít felállítani a megfelelő kezelést.

Terhességi magasvérnyomás:

A kismamáknál gyakrabban figyelhető meg fehérköpeny szindróma, így esetükben a 24 órás vérnyomásmérés pontosabb adatokat adhat, így tudunk dönteni a továbbiakról - mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Ingadozó vérnyomás:

A magasvérnyomás mellett a 24 órás vérnyomásmérés az ingadozó értékeket is pontosan rögzíti, amit egyszeri vérnyomásméréssel bizony nem lehet kiszűrni.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A 24 órás vérnyomásmérő egy mandzsetta és egy ahhoz kötött kis szerkezet együttese. Előbbi a karra, utóbbi egy pánttal a vállra kerül, így nincs útban, nem zavarja a beteget a mozgásban. A szerkezet adott időnként felfújja a mandzsettát, és a készülék mért adatokat raktározza.

A vérnyomásmérő éjszakára is a betegen marad, majd másnap, a szakember leveszi az eszközt, és a tárolt adatokat kielemezve felállítja a diagnózist, és pontosabb, személyre szabott terápiát javasol - tette hozzá dr. Kapocsi Judit PhD a Kardioközpont magasvérnyomás specialistája.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)