A rendszeres testmozgásra szükség van, mert számos jótékony hatása mellett, kedvezően hat a vérkeringési rendszerünk és szívünk állapotára. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy sportolhat –e, és milyen módon fogjon bele a mozgásba az, aki valamilyen meglévő, nem súlyos fokú, kezelt szívbetegséggel küzd. Dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont orvosa segít ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában.

SPORTOLHAT, DE NEM MINDEGY, HOGY HOGYAN!

 Azt már régóta tudjuk, hogy aki rendszeresen sportol, az könnyebben elkerüli a szív- és érrendszeri betegségeket, mert segít a testsúlykontrollban, csökkenti a koleszterinszintet, normalizálja a vérnyomást, támogatást nyújt a stressz leküzdéséhez. Azonban az még évekkel ezelőtt sem volt egyértelmű, hogy sportolhat –e az, aki szívbeteg, sőt kifejezetten eltiltották a mozgástól az ilyen típusú egészségi problémákkal küzdőket. Ma már többszörösen bizonyított tény, hogy a mozgás hozzájárulhat a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek progressziójának (súlyosbodásának) megelőzéséhez és a gyorsabb felépüléshez is, sőt az is kiderült, hogy például azoknál a szívinfarktuson átesetteknél ritkább volt egy második szívroham, akik naponta legalább fél órát mozogtak. „A sport nagyon hasznos, azonban körültekintőnek kell lenni. Ha valaki számára a szívproblémái miatt kockázatos a fizikai aktivitás, annak feltétlenül rendszeres orvosi kontroll mellett szabad csak belevágnia a mozgásba. Ehhez olyan, részletes orvosi vizsgálat során készült, objektív paraméterek alapján összeállított, személyre szabott mozgásprogramra van szükség, amely az illető egészségi állapotának, és a terhelhetőségének megfelelő” – tudjuk meg Dr. Matusovits Andreától.

HOGYAN VIZSGÁLJÁK A SZÍV ÁLLAPOTÁT ÉS FIZIKAI TERHELHETŐSÉGÉT?

„A orvosi állapotfelmérés többféle vizsgálatból áll. A szív struktúráját és funkcióját rendszeres EKG és szív ECHO vizsgálat segítségével lehet követni, nyugalmi és terheléses helyzetben egyaránt” – mondja Dr. Matusovits. Mivel bizonyos szívproblémák, ritmuszavarok terhelésre alakulhatnak ki, illetve romlanak, így a szakorvos ergospirometriás vizsgálatot, azaz stressz tesztet is kérhet. Ehhez szobabiciklin, vagy futópadon kell mozogni, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. Az egyéni állóképességét a terhelés során végzett gázcsere-mérésekkel lehet vizsgálni. Minél magasabb az oxigénfelvétel terhelés során, (azaz a Vo2max érték) annál magasabb a terhelhetőség. Ezeket az értékeket elemezve lehet arra következtetni, hogy milyen állapotban van és mennyire terhelhető valakinek a szíve. Ez az alapja, a fokozatosság elvét követő edzéstervnek, amelyben pontosan meghatározható, hogy milyen sporttevékenységet végezhet az illető, azt milyen intenzitással, milyen határértéken belül, mekkora pulzusszámmal és milyen időtartamban teheti. Ilyenkor természetesen figyelembe veszik a kórelőzményeket is, például ha szívbeteg anamnézisében veszélyes szívritmuszavar szerepel, abban az esetben csak orvos által felügyelt mozgás javasolható.

 FONTOS A RENDSZERES ORVOSI KONTOROLL

Meglévő szívproblémák esetben a szabadidős sportok is kizárólag orvosi felügyelet mellett végezhetők, csak így tudjuk minimálisra csökkenteni a súlyos egészségkárosodások esélyét. Az se hanyagolja el azonban a kivizsgálást, akinek nincsenek meglévő panaszai, ugyanis lehetséges, hogy rendelkezik olyan kóros eltéréssel, amiről nem is tud és csak terhelés hatására jelentkezik. Sportolóknál a 35-40 éves kor az a határ, amikor már megnövekednek a kockázati tényezők, például a szívkoszorúér-betegségekkel is számolni kell. A hirtelen szívhalál kockázata is jóval magasabb már ebben a korban. „Ha kardiológus, illetve sportorvos támogatása mellet sportolunk, rendszeresen részt veszünk kardiológiai szűréseken és teljesítményfelmérő vizsgálatokon, mellyel figyelemmel kísérjük egészségi állapotunkat, nagy eséllyel megelőzhetjük a nem várt eseményeket, például a sokszor hallott hirtelen szívhalál bekövetkezését” – hívja fel a figyelmet Dr. Matusovits Andrea.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Egy friss tanulmány szerint, a szívrohamok közel felénél nem tapasztalhatók az infarktusra jellemző tünetek. Arról kérdeztük Dr. Sztancsik Ilonát, a Kardioközpont kardiológusát, hogy mi a jellemzője a csendes szívrohamnak, miért nagyon veszélyes, és hogyan tudjuk a kialakulását hatékonyan megelőzni.

KUTATÁS A CSENDES SZÍVROHAMRÓL

2016 májusában, az Egyesült Államokban, a Wake Forest Orvosi Egyetemen, az eddigi legnagyobb szabású tanulmány végezték, a csendes szívrohamokkal kapcsolatban. A kutatás több mint kilencezer középkorú nő és férfi részvételével, 13 éven át, rendszeres klinikai ellenőrzés keretében zajlott. Ennek során a korral összefüggő, szívbetegséghez vezető koszorúér-károsodás okait kutatták, illetve azt tanulmányozták, hogy milyen arányban alakul ki a szívroham csendes formája. A tanulmány szerint, a vizsgált személyek körében bekövetkezett szívrohamok 45 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ennek az infarktus típusnak az a jellemzője, hogy elszenvedője nem érzékeli az szívrohamra jellemző tüneteket. Nincsenek mellkasi fájdalmai, légszomja, a karokba, illetve a mellkasba kisugárzó fájdalma. A vizsgálat során fény derült arra, hogy egyes páciensek úgy estek át szívrohamon, hogy esetenként csak fáradtságot és más bizonytalan tüneteket tapasztaltak.

 A TÜNETMENTESSÉG ELLENÉRE NAGYON VESZÉLYES

A panaszmentesség, illetve a nem jellegzetes tünetek (mellkas környékén érzett enyhébb fájdalom, hányinger, hányás, gyomorégés, légszomj) ellenére a csendes szívinfarktus is nagymértékű károsodás képes okozni a szívizomban, és éppúgy  veszélyeztetheti a páciens életét, mint a klasszikus formában lezajló infarktus. Ennek az az oka, hogy ebben az esetben is részben, vagy teljesen megszűnik a szívizom vérellátása, és bekövetkezik a szívizom elhalása. A legnagyobb gondot viszont éppen az okozza, hogy mivel nem jelennek meg látható, érzékelhető tünetek, legtöbbször nem azonosítják időben, így elszenvedője nem részesül megfelelő ellátásban.  

 MIT TEHETÜNK, HOGY ELKERÜLJÜK?

„Az, aki már elmúlt 40 éves, és meglévő kockázati tényezőkkel rendelkezik: tehát ha a családjában előfordult már szívroham, magas a vérnyomása, a koleszterinszintje, cukorbetegséggel küzd, elhízott, dohányzik - kiemelten fontos, hogy vegyen részt rendszeresen kardiológiai szűrésen, hogy a veszélyeket időben fel lehessen ismerni, és a megfelelő kezelést elkezdeni”- figyelmeztet Dr. Sztancsik.  

A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI SZŰRÉS MENETE:

• Anamnézis (egyéni és családi kórelőzményt) felvétele
• Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés
• A szív struktúrájának és funkciójának monitorozása EKG és ECHO vizsgálattal nyugalomban illetve terhelés alatt
• Szükség szerint, időszakosan jelentkező szívpanaszok esetén, 24 órás vérnyomásmérés, illetve 24 órás EKG vizsgálat, otthon tartható, hordozható eszközök segítségével

A leletek ismeretében a kardiológus meghatározza a szükséges terápiát, és életmódbeli változtatásokra vonatkozó javaslatokat tesz.

 ÉLETMÓDBELI VÁLTOZTATÁSOKKAL SOKAT TEHETÜNK A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER MEGBETEGEDÉSEINEK ELKERÜLÉSÉÉRT

 „A csendes szívroham elleni legjobb védekezést, a rendszeres kardiológiai szűrés mellett, az életmódunk megváltoztatása jelenti” – tanácsolja Dr. Sztancsik Ilona.

 JAVASOLT VÁLTOZTATÁSOK:

• Dohányzás elhagyása
• Súlytöbblet leadása
• Koleszterinben gazdag és zsírtartalmú ételek fogyasztásának mellőzése
• Só bevitelének csökkentése
• Stressz kezelés
• Rendszeres testmozgás

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

A szívbillentyűk működési zavarait veleszületett fejlődési rendellenesség okozhatja, de felnőttkorban is kialakulhat. Az esetek döntő többségében a betegség - a fejlett műtéti eljárásoknak köszönhetően - ma már gyógyítható elváltozás, ennek azonban fontos feltétele a korai diagnózis és a kardiológiai kezelés időben való megkezdése. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy milyen tünetekre fontos odafigyelni, milyen módon történik a betegség kivizsgálása és terápiája, valamint milyen életmóddal összefüggő alapszabályokat javasolt betartani annak érdekében, hogy az is teljes életet élhessen, aki ezzel a betegséggel küzd.

EGY KIS ANATÓMIA 

A szívben a pitvarok és kamrák találkozásánál, illetve a kamrákból kivezető nagy erek eredésénél billentyűk találhatók. Funkciójuk, hogy a szív különböző üregei közötti véráramlást szelepként szabályozzák. Ezek a szelepek két esetben okozhatnak gondot a keringésben. Akkor, ha nem zárnak rendesen, ilyenkor billentyű elégtelenségről (insuffiencia) beszélünk, illetve ha akadályozzák a vér áramlását. Ebben az esetben billentyű szűkület (stenosis) az orvosi diagnózis. A két típus egyszerre is jelen lehet.

MI OKOZHATJA A BILLENTYŰHIBÁT?

A szívbillentyűk működésének zavara gyakran veleszületett fejlődési rendellenesség, de kialakulhat felnőttkorban is. A veleszületett szívbetegségek körülbelül 40 százaléka billentyű hiba. A felnőtt korban kialakult billentyűproblémák esetén leggyakrabban a bal kamra billentyűi érintettek (aorta billentyű, kéthegyű billentyűk). Kialakulásában legtöbbször valamilyen gyulladás (szívbelhártya, vagy szívizom eredetű) okozza a későbbi alaki elváltozást, de a billentyűkön kialakuló meszes felrakódások is állhatnak a háttérben. Ezek kezdetben csak a billentyű merevségét, később szűkületét, vagy elégtelenségét, illetve, akár mindkettőt egyszerre eredményezhetik. Az aorta billentyűn meszes felrakódás miatt kialakult bakteriális szívbelhártya gyulladást, (endokarditiszt) az intravénás kábítószer használat is okozat. „Az egyik leggyakoribb billentyűhiba, ami miatt felkeresnek, a mitralis prolapsus, ami egy kötőszöveti rendellenesség, a billentyű szöveti felépítésének normálistól való eltérése. Ez az elváltozás műtétet nem igényel, de rendszeres ellenőrzésre szorul” – tudjuk meg Dr. Vaskó Pétertől, a Kardioközpont kardiológusától.

ISMERJE FEL IDŐBEN A TÜNETEKET!

A panaszok megegyeznek azokkal, amelyek a szív-érrendszeri betegségeket általában jellemzik, tehát nehézlégzés, légszomj, mellkasi fájdalom, ritmuszavar érzése, kifáradás, általános gyengeségérzés, szédülés, eszméletvesztés. Súlyossága, a még panaszt nem okozótól, a nehéz, majd később már a könnyű fizikai terhelésnél is jelentkező, illetve legkifejezettebb formájában, a nyugalomban is érzékelhető tünetekig terjed. A panaszok mértéke azonban nem minden esetben követi a billentyűk állapotát. A New York Heart Association/Amerikai Kardiológus Társaság a betegség stádiumait súlyossági fok szerint, 1-4-ig osztályozza.

A BILLENTYŰHIBÁK DIAGNÓZISA

Az orvosi vizsgálat során a kardiológus felveszi az anamnézist (páciens panaszai, előzmények, egyéb betegségek). Következő lépés a páciens fizikális vizsgálata. Ennek során a szakorvos phonendoscop segítségével meghallgatja a szívet. Megfelelő ismeret és gyakorlás birtokában különbséget lehet tenni a normális és a kóros zörejek között. Ezt követik a műszeres vizsgálatok, az EKG, vagy a mellkasi röntgen.   A diagnosztika  kulcsa ma egyértelműen a szív ultrahang vizsgálata, amely az esetek legnagyobb részében  pontos diagnózist ad. Megmutatkoznak a pitvari és kamrai terhelés jelei, a ritmuszavarok, az ischaemiás jelek, (valamely mechanikus hiba- elzáródás, szűkület okozta vérellátási hiány egy adott területen) a billentyűkön lévő meszes lerakódások, a különböző szívelváltozások, megnagyobbodások, pangások jól ábrázolódnak. Amennyiben  a billentyűhiba súlyos, vagy a műtét mérlegelendő, akkor érfestés és/vagy cardio-CT javasolt. A billentyűhibák kezelése gyógyszeres, (vérrögképződés, trombózisveszély, fertőzésveszély, gyulladásveszély elkerülése miatt), illetve sebészeti úton történik (billentyűplasztika, műbillentyű beültetés). Ennek pontos formájáról és menetéről a szakorvos a kapott leletek birtokában és értékelése után dönt.

 MIT TANÁCSOL A KARDIOLÓGUS?

 „A szívbillentyű hibával élő, illetve a műtéten már átesett páciensek szempontjából kiemelten fontos a rendszeres kardiológiai kontrollvizsgálat, a folyamatos szakorvosi támogatás, valamint a megfelelő gyógyszeres kezelés. A felépülés elengedhetetlen része az életmódváltás, az egészséges étkezés, a dohányzásról való leszokás, az orvosi felügyelettel végzett testmozgás, amely segít a testsúlykontrollban, és jótékony hatással van a vérkeringésre is” – javasolja Dr. Vaskó Péter kardiológus.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

A közhiedelemmel ellentétben, a szívroham nem jelentkezik egyik percről a másikra, a szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal, vagy hetekkel korábban tapasztalhat a szívének működési rendellenességére utaló, figyelmeztető jeleket. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusának segítségével összegyűjtöttük, hogy melyek azok a tünetek, amelyek szívrohamra utalhatnak, és mi a teendőnk, ha ezeket a panaszokat érezzük.

LEGJELLEMZŐBB TÜNETEK

1. Mellkasi fájdalom: Ez a szívroham leggyakoribb kísérőjelensége. A szívbetegségre utaló fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, a nyak, a karok, az állkapocs, a váll területére. Főként a bal karon lehet jellemző. Különbséget kell tenni az ún. stabil angina pectoris (fizikai terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom) és az infarktus kapcsán, a koszorúér hirtelen elzáródása miatt fellépő angina között. Előbbi pihenésre, megállásra, nytroglycerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom viszont nem szűnik, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.
2. Hideg veríték: Izzadás, verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. 

LEHETSÉGES VEGETATÍV TÜNETEK

3. Fáradtság: Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy gyakran a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen, ennek a panasznak más oka is lehet, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.
4. Szorongás és stressz: Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.
5. Emésztési zavarok és émelygés: Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak. Hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok is utalhatnak a szívműködés zavarára. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.
6. Légszomj: Ha valaki pihenés, vagy minimális erőfeszítés mellett kifullad, lehetséges, hogy más betegségben szenved (asztma, vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben /COPD) De az erőteljes légszomj jelezhet szívrohamot is.
7.Gyors és szabálytalan pulzus: Aggasztó tünet a gyors és szabálytalan pulzus, amely gyengeséggel, szédüléssel, légszomjjal jár.

MIT TEGYÜNK, HA EZEKET A TÜNETEKET ÉRZÉKELJÜK?

„A szív- és érrendszeri megbetegedések halálhoz, illetve rokkantsághoz vezethetnek, ezért infarktus gyanúja esetén azonnal kardiológiai centrumba kell vitetni a beteget mentővel, (!) hogy minél előbb helyre tudják állítani a keringést az elzáródott szakaszon. Ez azért is nagyon fontos, mert sajnos az idő múlásával egyenesen arányosan csökkennek a túlélés esélyei” – figyelmeztet Dr. Vaskó.

A KARDIOLÓGUS SZAKORVOS TANÁCSAI A MEGELŐZÉS ÉRDEKÉBEN: 

A infarktus megelőzésében kiemelt szerepe van a rendszeres kardiológiai szűrésen való részvételnek és az életmódváltásnak.

• Vegyünk részt rendszeresen kardiológiai szűrésen
• Mellőzzük a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást 
• Végezzünk valamilyen rendszeres fizikai aktivitást, naponta legalább 30 percig
• Figyeljünk a táplálkozásunkra, mérsékeljük a só bevitelt és a zsírfogyasztást 
• Adjuk le súlyfeleslegünket
• Tanuljuk meg a stresszt megfelelően kezelni

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Hazánkban a középkorú férfi lakosság körében népbetegségnek számítanak a szív- és érrendszeri kórképek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés. Azoknál a férfiaknál, akik ezekben a betegségekben érintettek, gyakran alakul ki merevedési zavar. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy mi az összefüggés a szív- és érrendszeri megbetegedések és a merevedési zavar között, kik a leginkább veszélyeztetettek, és mit tegyen az, aki ezzel a problémával küzd.

MI ÁLLHAT A MEREVEDÉSI ZAVAR HÁTTERÉBEN?

A középkorú férfiakat (40-60 év között) 39-57 százalékban érinti a merevedési zavar, 60 éves kor felett pedig már 60 százalék feletti az előfordulásának gyakorisága. A merevedési zavar (erektilis diszfunkció) hátterében többek között hormonális elváltozások, prosztataproblémák, alkohol- és drogfogyasztás, bizonyos gyógyszerek (antidepresszánsok) lelki okok, (stressz, szorongás), férfi klimax, a gerincet érintő traumák, valamint szív- és érrendszeri betegségek is állhatnak.  „Az esetek nagy részében a merevedési zavar, a kifejezett kardiovaszkuláris panaszok jelentkezése előtt már évekkel előbb jelezheti azt, hogy valakinek rendellenesen működik a szíve” – mutat rá Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

MI AZ ÖSSZEFÜGGÉS A SZÍV-ÉS ÉRRENDSZER PROBLÉMÁI ÉS A MEREVEDÉSI ZAVAR KÖZÖTT?

A közös háttér abban keresendő, hogy az erek rossz általános állapota nemcsak a szív, hanem a hímvessző vérellátásában, így működésében is zavart okoz. A szív-érrendszeri betegségek közül  a hypertónia az a kórkép, amelyik alattomos módon okozhat merevedési zavart. Ennek az az oka, hogy az érfal belső része (endothel) sérül a hosszan fennálló nyomás és feszülés következtében, az értágító és érszűkítő folyamatok egyensúlya megbomlik, így funkcióját nem tudja ellátni (endothel diszfunkció). A keringési betegséghez társuló, vagy önmagában jelentkező anyagcsere-betegségben (cukorbetegség, magas koleszterin- és vérzsír értékek) szenvedők is gyakran panaszkodnak merevedési zavarokra, a betegség első tüneteként.” Mindezek alapján tehát, a merevedési zavarok mellett, a szív- és érrendszeri megbetegedések szövődményeinek elkerülése miatt is érdemes a tünetek megjelenésekor szakemberhez fordulni” – javasolja Dr. Vaskó.

MIKOR FORDULJON ORVOSHOZ?

Az teljesen normális dolog, hogy időnként merevedési zavar alakul ki. Ha viszont több mint két hónapon keresztül fennáll, vagy gyakran jelentkezik, ne halogassa az orvosi kivizsgálást! A szakorvos segít kideríteni, hogy mi áll a probléma hátterében és ezt követően meghatározza a megfelelő gyógymódot. Mivel a problémát több alapbetegség is okozhatja, ezért a kezelés több orvosi szakterület szoros együttműködését kívánja. Ha a kiváltó ok szív- és érrendszeri elváltozás, úgy urológusra és kardiológusra tartozik a terápia meghatározása. A szakterületek közös munkája azért fontos, mert a kezelésnél figyelembe kell venni az alkalmazott gyógyszerek esetleges kölcsönhatásait is, ugyanis a merevedési zavar megszüntetésére szolgáló gyógyszerek, a szív- és érrendszeri problémákra felírt készítményekkel kölcsönhatásba léphetnek, egymást hatását ronthatják, illetve szövődményeket idézhetnek elő (pl. egyes vérnyomáscsökkentők fokozzák a merevedési zavart). Néhány esetben tilossá is válhat erektilis diszfunkció elleni gyógyszer szedése, például akkor, ha valakinél lezajlott stroke, infarktus, vagy alacsony vérnyomás betegség áll fenn. Ilyenkor különösen fontos kardiológussal konzultálni.

NE KOCKÁZTASSON!

A kezeletlen magas vérnyomás betegség, a koszorúér szűkület és a szívritmuszavar akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek. Ezért érdemes a kivizsgálásra kellő figyelmet fordítani, hiszen ha ez nem történik meg megfelelő időben, az érintett férfinek nem csak a merevedéséről kell lemondania, hanem akár az infarktus és egyéb súlyos szövődmények kialakulását is kockáztatja.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

A szív- és érrendszeri megbetegedések közül a szívinfarktus, az egyik vezető haláloknak számít Magyarországon. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusának segítségével válaszolunk, a szívrohamra vonatkozó leggyakoribb kérdésekre.

MELYEK A SZÍVROHAM LEGGYAKORIBB TÜNETEI?

A mellkasi fájdalom a szívroham legjellemzőbb tünete, szorító érzés, vagy nyomás a szegycsont mögött, mely átterjed a hát, a nyak, a karok, az állkapocs, a váll, főként a bal kar területére.  A fájdalom mellett teltségérzet is jelentkezhet. Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham másik általános jele, ezen kívül légszomj, nagyfokú fáradtság, szorongás, gyors és szabálytalan pulzus, valamint az emésztési zavarokhoz hasonló tünetek fordulhatnak elő.

VALÓBAN LÉTEZIK EGY "CSENDES" FORMÁJA?

Igen, létezik olyan típusa, amelynek az a jellemzője, hogy elszenvedője nem érzékeli a szívrohamra jellemző tüneteket. Leginkább atípusos tünetei vannak, (nem jellegzetes tünetek) például a mellkas környékén érzett enyhébb fájdalom, a hányinger, a hányás, a  gyomorégés és a légszomj. A néma infarktus inkább gyomorrontásra, vagy az influenzára hasonlít. Ennek ellenére a csendes szívinfarktus is nagymértékű károsodást képes okozni a szívizomban, különböző ritmuszavarok alakulhatnak ki, és éppúgy  veszélyeztetheti a páciens életét, mint a klasszikus formában lezajló roham.

MELYIK NAPSZAKBAN A LEGGYAKORIBB AZ INFARKTUS?

A nap során bármikor bekövetkezhet, de 40 százalékkal nagyobb a valószínűsége hogy a reggeli, illetve a délelőtti órákban történjen meg.

A STRESSZ NÖVELI A SZÍVROHAM ESÉLYÉT?

Sajnos igen. Ezt erősítettem meg többek között az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett INTERHEART című tanulmány is. (http://www.medscape.com/viewarticle/489738#vp_3) Az elemzés szerint, a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódik meg lelki stressz, a nehéz élethelyzetek, a munkahelyi feszültség, az anyagi problémák feldolgozási nehézségei. Ennek az az oka, hogy a stressz növeli a vérnyomást, amelynek hatására az érfal sérül, funkcióját veszti, falára meszes plakkok rakódnak fel, érszűkület alakul ki, amely rontja a szívizom vérellátását.

MIT TEGYEK, HA ÚGY ÉRZEM, HOGY SZÍVROHAMOM VAN?

• Ne diagnosztizálja magát, késlekedés nélkül hívja a mentőket (104)!
• Amennyire lehet, próbáljon meg nyugodtan maradni, üljön vagy feküdjön le
• Ha van otthon, vegyen be egy aszpirint, mert az gátolja a veszélyes vérrögképződést, vagy nitroglycerin tablettát, mely az anginás panaszokat oldja
• Értesítsen egy szomszédot vagy egy közeli ismerőst telefonon, hogy jöjjön segíteni
• Ne zárja kulcsra a bejárati ajtót, hogy a mentők be tudjanak jönni

MI FOG TÖRTÉNNI A KÓRHÁZBAN?

Elsőként EKG-vizsgálattal monitorozzák a szív elektromos működését, hogy szívrohamra utaló tüneteket keressenek. Vért is vesznek, melynek során azt vizsgálják, hogy szenvedett-e sérülést a szívizom. Ezt a vér troponin szintjéből lehet megállapítani, mert ez a fehére, amely a szívizom elhalása során, a sérült szívizomsejtekből kerül a véráramba.  A vizsgálati eredményektől és a beteg állapotától függően az orvosok döntik el, hogy mi legyen a következő lépés.  

 MIT TEHETEK A SZÍVROHAM MEGELŐZÉSÉÉRT?

Mivel az infarktus az életet veszélyeztető állapot, nagyon fontos, hogy időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, és azonnal orvoshoz forduljunk. Sokat tehetünk ennek a súlyos állapotnak az elkerüléséért, ha rendszeresen részt veszünk kardiológiai szűréseken, illetve megfelelő időközönként ellenőriztetjük vérnyomásunkat, koleszterinszintünket, és vércukorszintünket. „Ki kell hangsúlyozni a helyes életmód fontosságát a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése érdekében. Ennek legyen része az egészséges étkezés és a rendszeres testmozgás, valamint a stressz megfelelő kezelésének elsajátítása is” – javasolja Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Ha folyamatos stresszben élünk, ha minden nap teljesítmény kényszer alatt dolgozunk és túlhajszoljuk magunkat, akkor állandósul szervezetünkben ez a megfeszített, készültségi állapot, és a teljesítőképesség határának rendszeres túllépése végül felmorzsol minket. Ez néhány év alatt krónikus kimerüléshez vezet, a szervezet jelzéseként pedig kezdenek mutatkozni különféle testi és lelki panaszok. Gyakran megjelennek a különböző krónikus betegségek is, többek között a szív- és érrendszeri problémák: a szívritmus zavarok, a magas vérnyomás, a koszorúér-szűkület és annak súlyos következménye, a szívinfarktus.
Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa segít abban, hogy megértsük, hogy mi játszódik le ilyenkor a szervezetünkben, és hogy hogyan tudjuk az ebből eredő egészségkárosodásokat elkerülni.

KIKET ÉRINT A LEGINKÁBB?

A problémakör, amelyet összefoglaló néven menedzserbetegségnek is hívunk, főleg azokat a közép- vagy felsővezetőket veszélyezteti, akik folyamatosan nagy nyomás alatt dolgoznak. Jellemzően a középkorú férfiak szenvednek tőle, de kortól és nemtől függetlenül megtapasztalhatja bárki, aki szélsőséges és folyamatos stresszben él. A stressz okozta kimerülés a nőket is érintheti, mert nekik sokszor még többet kell nyújtaniuk ahhoz, hogy vezetőként elismerjék őket.

MI TÖRTÉNIK STRESSZ ESETÉN A SZERVEZETÜNKBEN?

Ha stresszhelyzetbe kerülünk, (idegeskedünk, ha sokat kell valahol sorban állni, vagy a dugóban várakozni, vagy a főnökünk egy határidős munka miatt nyomás alatt tart minket) szervezetünkben különböző élettani folyamatok játszódnak le: Fokozódik a szimpatikus idegrendszer tevékenysége, megnő az adrenalin szint, megemelkedik a vérnyomás, a pulzusszám, a vércukorszint, ugyanakkor emésztőrendszerünk aktivitása csökken. Ha hosszabb időn keresztül az egyik stresszes helyzet követi a másikat, akkor állandósul szervezetünkben ez a megfeszített, készültségi állapot.

HOGYAN REAGÁL ERRE A SZERVEZET?

Az egészségi állapot romlását kezdetben a teljesítőképesség romlása, állandó kimerültség, ingerlékenység, hangulatingadozások, alvászavar, fejfájás, étvágytalanság, a szexuális érdeklődés elvesztése, illetve a vérnyomás értékeinek emelkedése jelzi. Az enyhébb tüneteket később súlyosabb, problémák is követhetik, gyakran jelentkezik depresszió és szorongás illetve egyéb pszichés betegségek (pánikbetegség) is. Kialakulhatnak szervi megbetegedések: szív- és érrendszeri elváltozások, cukorbetegség, emésztési zavarok (pl. gyomorfekély).

FIGYELEM! FOKOZOTT SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT!

Az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását, 46%-kal növelheti, az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz, ez derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból (http://www.medscape.com/viewarticle/489738). A vizsgálat leírja, hogy azoknál, akik folyamatosan erős stressz hatásnak vannak kitéve, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, mely később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkét faktor az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.

MEGELŐZÉSI TANÁCSOK

Életmódváltás

A stresszes körülmények mellett, a helytelen életmód is befolyásolhatják az egészséget. A rohanó élettel járó rossz szokások, mint a rendszertelen, gyors evés, a sok kávé, cigaretta, mozgásszegény életmód, kialvatlanság egytől-egyig jelentősen hozzájárulnak az egészség romlásához. A krónikus kimerültségben szenvedő ember számára általános érvényű jó tanács a stimuláló szerek használata helyett, a rendszeres pihenés, a feltöltődés, amelyet jelenthet egy jó könyv, egy séta, a relaxáció, a sport vagy egy kiadós alvás. Alapvetően fontos, hogy próbáljunk meg kevesebbet idegeskedni és az életünkben jelenlévő stresszt megfelelően kezelni, testi és lelki egyensúlyunk megőrzése érdekében.

Rendszeres orvosi vizsgálat

„Mindannyiunk számára hasznos, hogy egészségi állapotunkat rendszeresen ellenőriztessük, a hajszolt üzletembereknek, menedzsereknek pedig fokozottan ajánlott időről időre kivizsgáltatniuk magukat. Ezt még úgy is javasolt rendszeresen elvégezni, ha nincsenek különösebb panaszaink, hiszen vannak olyan betegségek, amelyek csendesen, alattomosan alakulnak ki, ilyen például a magas vérnyomás, amelynek következménye az érelmeszesedés, súlyos esetben pedig az infarktus. Azért érdemes rendszeresen kardiológiai kivizsgáláson, illetve kifejezetten a túlterhelt közép- és felsővezetők számára speciálisan kialakított átfogó egészségszűréseken részt venni, hogy a lehetséges rizikófaktorokat kiszűrjük és még idejében elkezdhessük a megfelelő terápiát, a komolyabb egészségkárosodások elkerülése érdekében” – tanácsolja Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

 Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Nagyon sokféle betegség tartozik a szív- és érrendszert érintő kórok csoportjába. Néhányat kiragadva ezek közül: szívinfarktus, mellkasi fájdalmat (angina pectoris) okozó koszorúér-szűkület, szívritmuszavar, szívbillentyű hiba. Ezeket az elváltozásokat mutatja be, valamint a kardiológiai szűrés fontosságáról beszél Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

ÖSSZEVISSZA VER A SZÍVE? SZÍVRITMUSZAVAR OKOZHATJA!

Ha a szabályostól eltérően ver a szívünk, szívritmuszavar a diagnózis. Tachycardiaról akkor beszélünk, ha a szívünk a normálistól gyorsabban ver, bradycardiáról, ha lassabban, és arrythmiáról akkor, ha ritmus nem egyenletes. Lehet, hogy a ritmuszavar állandóan fennáll, de az is előfordulhat, hogy csak néha, rövid időre jelentkezik. Súlyossága a panaszokat nem okozótól, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik a rendszertelen ritmuson kívül a mellkasi remegésérzés és fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Mindezek mellé szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség is társulhat.

A SZÍV KOSZORÚEREINEK BETEGSÉGEI

SZÍVINFARKTUS

Érelmeszesedés következtében, a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped és elzárja a véráram útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és az oxigén ellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, elhal. Az infarktust megelőzi a mellkasi fájdalom (angina pectoris). További lehetséges vegetatív tünetek: Hideg veríték, fáradtság, szorongás, légszomj, gyors és szabálytalan pulzus. Infarktus gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni és kardiológiai centrumba kell vitetni a beteget, hogy minél előbb helyre tudják állítani a keringést az elzáródott szakaszon.

ANGINA PECTORIS, AZ ERŐS MELLKASI FÁJDALOM

A megbetegedett szív erek merevebbek, szűkebbek, melyeken keresztül a szívizom területére kevesebb vér és oxigén jut el. Az oxigénhiány szorító jellegű mellkasi fájdalmat okoz, ez az angina pectoris. Különbséget kell tenni azonban az ún. stabil angina pectoris és az infarctus kapcsán fellépő angina között. Előbbi pihenésre, megállásra, nytroglycerin hatására enyhül. Az infarktus kapcsán fellépő szorító mellkasi fájdalom viszont nem szűnik, és ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham lehet a következmény.

SZÍVBILLENTYŰ HIBA: LEHET VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉG IS, DE KIALAKULHAT FELNŐTT KORBAN IS!

A szívbillentyűk működésének zavarai lehetnek veleszületett fejlődési rendellenességek, de kialakulhatnak felnőttkorban is. Ez utóbbi esetben általában a bal kamra billentyűi érintettek (aorta billentyű, kéthegyű billentyűk) és valamilyen gyulladás (szívbelhártya, vagy szívizom eredetű) okozza az alaki elváltozást, de a billentyűkön kialakuló meszes felrakódások is állhatnak a háttérben. A panaszok megegyeznek azokkal, amelyek a szív-érrendszeri betegségeket általában jellemzik, tehát nehézlégzés, légszomj, mellkasi fájdalom, ritmuszavar érzése, általános gyengeségérzés. Súlyossága, a még panaszt nem okozótól, a nehéz, majd később már a könnyű fizikai terhelésnél is jelentkező, illetve legkifejezettebb formájában, a nyugalomban is érzékelhető tünetekig terjed. 

A RENDSZERES KARDIOLÓGIAI SZŰRÉS RENDKÍVÜL FONTOS!

40 év felett, már mindenkinek javasolt, de a fokozott kockázati tényezőkkel rendelkezők számára (magas vérnyomás, magas koleszterin szint, érelmeszesedés, túlsúly, családi halmozódás) még fontosabb, hogy évente legalább egyszer vegyen részt kardiológiai szűrővizsgálaton. Itt különböző vizsgálatokkal, EKG-val, mellkas röntgennel, szívultrahanggal diagnosztizálják az esetleges eltéréseket. Ennek során, megmutatkozhatnak az különböző ritmuszavarok, az ischaemiás jelek, (valamely mechanikus hiba- elzáródás, szűkület okozta vérellátási hiány egy adott területen) a billentyűkön lévő meszes lerakódások, a különböző szívelváltozások, megnagyobbodások, pangások jól ábrázolódnak. A vizsgálati eredmények birtokában, a kardiológus szakember dönt a szükséges terápiáról.

ÉLETMÓDVÁLTÁSSAL IS SOKAT SEGÍTHETÜNK A SZÍVÜNKNEK!

„Megfelelő életmóddal, nagyon sokat tudunk tenni szívünk épségének megőrzése érdekében. Mindig érdemes szem előtt tartani, hogy az életvitelünk, a táplálkozásunk, a mozgásunk, az érzelmi világunk hatással vannak egészségi állapotunkra. Fontos, hogy mozogjunk eleget, étkezésünk legyen kiegyensúlyozott, vitamindús. Szánjunk időt magunkra is. Pihenjünk, relaxáljunk, tanuljuk meg megfelelően kezelni a stresszt, hiszen számos betegség kiváltó oka lehet a mindennapi feszültség” – tanácsolja Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Az időjárás változásának különféle formái mindenkire másképpen hatnak. Vannak olyan emberek, akik meg sem érzik, azonban vannak olyanok is, akik a meteorogén hatásokra különösen érzékenyek, és a körülöttük lévő légkör változásait nehezen, rossz közérzettel viselik. Különösen igaz ez azokra, akik valamilyen szívbetegséggel, például szívritmus zavarral, szívbillentyű problémával, vagy keringési rendellenességgel küzdenek. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Kardióközpont kardiológusát, hogy milyen folyamatok játszódnak le ilyenkor a szervezetünkben, és mit tehetünk azért, hogy szívünk egészségét megőrizzük.

KIK REAGÁLNAK KÜLÖNÖSEN ÉRZÉKENYEN A FRONTOKRA?

Az ember, mint minden élőlény, része a természetnek, így folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Érthető tehát, ha környezetünk változásai szervezetünket különféle alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik. Néhány ember számára azonban, az időjárás változásai nehezen elviselhető panaszokat okozhatnak. Különösen a szívbetegek azok, akik ezeket a hatásokat, csak nehezen tudják kompenzálni. Szívbillentyű-betegeknél könnyebben jelentkezik fulladás, lábdagadás, látszólag indokolatlan fáradtság, gyakoribbá válik a ritmuszavar is. Megfigyelések szerint, fronthatás alatt több szívroham következik be, növekszik a keringési elégtelenségek veszélye.

MILYEN HATÁST VÁLT KI A SZÍVBETEGEKNÉL A HIDEGFRONT?

A kutatások kiderítették, hogy a hideg hónapokban növekszik szívinfarktusok száma. Ez azzal magyarázható, hogy az alacsony hőmérséklet miatt beszűkülnek az erek – köztük a szív artériái is –, így csökken a szívizmok vérellátása. Mivel a test úgy reagál a hidegre, hogy összehúzódnak az erek a bőrben és annak a testfelszín közelében, a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa a keskenyebb erekben. Ezt egy beteg szív már nehezen tudja kivitelezni. Ilyenkor növekszik a görcskészség is, amely szívbetegeknél szorító mellkasi érzést okozhat, valamint a trombóziskészség is fokozódik.

HOGYAN VISELIK A BETEGEK A MELEGFRONTOT?

A hőség is elsősorban a szívbetegeket viseli meg. A meleg frontot a levegő páratartalmának emelkedése és a légnyomás csökkenése kíséri: ezek a változások fokozzák a szimpatikus idegrendszer működését, hatására emelkedik a vérnyomás, fokozódik az anyagcsere. A szimpatikus aktivitás fokozódásának hatására megnövekedett keringési igényt a szívbetegek nehezen tudják kompenzálni, emiatt gyakoribbá válik a szívinfarktus, növekszik a keringési elégtelenség veszélye. Meleg front érkezésekor emelkedhet a vérnyomás, míg ez tartós kánikulában az értágulati hatás miatt csökken.

 MIT TEHETÜNK SZÍVÜNK EGÉSZSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN?

A fokozott kockázati tényezőkkel rendelkezőknek (magas vérnyomás, családi halmozódás, magas koleszterin szint, érelmeszesedés, túlsúly) különösen fontos, de 40 éves kor felett már mindenkinek javasolt, hogy évente legalább egyszer vegyen részt kardiológiai szűrővizsgálaton, ahol EKG-val, mellkas röntgennel, illetve szívultrahanggal megvizsgálják a szíve állapotát. Ez azért nagyon lényeges, hogy a meglévő ritmuszavarok, az ischaemiás jelek, (valamely mechanikus hiba- elzáródás, szűkület okozta vérellátási hiány egy adott területen) a billentyűkön lévő meszes lerakódások, a különböző szívelváltozások, megnagyobbodások, pangások megléte minél előbb kiderüljön, és a kardiológus szakorvos előírhassa a szükséges terápiát. Ne feledjünk, minden betegségre, így a szív- és érrendszeri elváltozásokra is igaz: Minél előbb megtaláljuk a hibát, az annál jobb eséllyel gyógyítható!

ÉLETMÓDVÁLTÁSSAL IS SOKAT TEHETÜNK A KERINGÉSI RENDSZERÜNKÉRT!

„Minden évszakban tudunk mit tenni a keringésünk épségének megőrzése érdekében. Fontos kiemelni, hogy mindennapi életvitelünk, a táplálkozási és a mozgási szokásaink, a napi feszültségek, a munkahelyi- és családi konfliktusok kezelési képessége nagymértékben befolyásolják egészségünket, különösen szív- és érrendszerünk állapotát. Ezért legyünk tudatosak életvitelünk megtervezésében, mozogjunk heti háromszor, étkezésünk legyen változatos és kiegyensúlyozott.  Ne sajnáljuk az időt magunkra: pihenjünk, relaxáljunk, kerüljük az idegeskedést, vezessünk be olyan módszereket az életünkbe, amely segítenek felülkerekedni a mindennapi feszültségeken” – tanácsolja Dr. Vaskó.

Forrás: Kardioközpont (www.karidokozpont.hu)

A szívet oxigénnel ellátó koszorúerek elmeszesedése lassan, fokozatosan alakul ki. Sokáig nem okoz tüneteket, azonban, ha az erek szűkülete olyan mértékűvé válik, hogy a vérkeringés jelentős zavart szenved, az érintett terület oxigén ellátása megszűnik. Ilyen esetben általában már drámai következményekkel kell szembenéznie az érintetteknek. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Kardióközpont kardiológusát, hogy az érelmeszesedésnek milyen hatása van a szív egészségére nézve, és milyen következményekkel kell számolnunk akkor, ha nem veszünk rész rendszeres időközönként kardiológiai szűrésen és nem fordítunk kellő figyelmet a megfelelő életmódra.

HOGYAN ALAKUL KI AZ ÉRELMESZESEDÉS?

Az érelmeszesedés (atheroszklerózis) legfontosabb kockázati tényezője a magas vérzsír szint. Ha valakinek magasak az erre vonatkozó értékei, akkor számolnia kell azzal, hogy ereinek falán - lassan, de biztosan - zsírt és koleszterint tartalmazó plakkok kezdenek lerakódni. Ennek következtében az erek keresztmetszete beszűkül, az érfal elveszíti rugalmasságát, merevvé, keménnyé válik, ezáltal lelassul a véráramlás, csökken az életfontosságú szervek vér- és oxigénellátása. Az így kialakult oxigén ellátási zavar angina pectorist, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalmat, illetve szívritmuszavart, szívelégtelenséget okoz, de ennél jóval súlyosabb problémákat is kiválthat, hiszen szívizom-elhalással járó szívinfarktus, illetve hirtelen szívhalál lehet a következmény. A szív koszorúerein kívül még az agyalapi- és a veseartériák is érintettek lehetnek.

KIK A VESZÉLYEZTETETT CSOPORTOK?

Az érelmeszesedés kockázata az életkor előrehaladtával növekszik, férfiaknál gyorsabban, nőknél lassabban megy végbe, majd a hölgyeknél a változókor beköszöntével ezek a különbségek kiegyenlítődnek. A koszorúér-betegségre hajlamosító tényezők között az életkor és a zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin, trigliceridszint) mellett meg kell említeni az örökletes hajlamot, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, az elhízást, a dohányzást, a mozgáshiányt, valamint a folyamatos stresszt is. Az érelmeszesedés megelőzésében tehát alapvető szerepe van a megfelelő életmódnak is, a zsír- és sószegény táplálkozásnak, a rendszeres testmozgásnak, a mindennapi feszültség megfelelő kezelésének.

SOKÁIG NEM OKOZ PANASZOKAT

Az érelmeszesedés csendesen, alattomosan alakul ki és addig nem okoz panaszokat, amíg az erek szűkülete olyan mértékű nem lesz, hogy jelentősen károsodik a vérkeringési funkció és az oxigénellátás. Ilyenkor nehézlégzést, heves szívdobogásérzést, mellkasi fájdalmat tapasztal a beteg, melyek először terhelésre, majd az elváltozás súlyosságának előrehaladásával nyugalomban is jelentkeznek. A koszorúér-betegség első tünete az esetek felénél az angina pectoris, negyed arányban a szívinfarktus, és sajnos az esetek egy ötödében, hirtelen szívhalál jelentkezik. „Azért is van kiemelt jelentősége a magas kockázatú, panaszmentes páciensek rendszeres kardiológiai kivizsgálásának, és a betegség kiszűrésének, mert a megfelelő időben elkezdett terápiával  a súlyos egészségkárosodások, illetve az életet veszélyeztető állapotok elkerülhetők” - tudjuk meg Dr. Vaskó Pétertől.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)