A szív- és érrendszeri elváltozások elsősorban a férfiakat veszélyeztetik, ám ez az arány a menopauza időszaka után megfordul. A hormonális változások miatt, a változókor után a betegségek kockázata magasabb nők körében. A hölgyeket elsősorban az infarktus „csendes”, gyakran minden előjel nélküli, tünetmentesen lezajló formája érinti, mely az esetek többségében végzetes kimenetelű. A rendszeres kardiológiai szűrés fontosságára dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa hívja fel a figyelmet.

Menopauza után a helyes életmód mellett a szűrés is fontos!

Sokan azért nem járnak szűrővizsgálatokra, mert azt gondolják, hogy ha egészségesen élnek, odafigyelnek a táplálkozásukra, rendszeresen mozognak és kerülik a stresszt - vagy legalábbis hatékony technikát találtak arra, hogyan vezessék le – akkor ezzel mindent megtesznek a betegségek megelőzéséért. Természetesen nagyon fontos a tudatos életmód, azonban vannak olyan élethelyzetek, körülmények, amelyeket befolyásolni nem tudunk és egyértelműen megnövelik bizonyos betegségek rizikóját. Ilyenek a menopauza idején zajló hormonális változások, amelynek során a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázata növekszik. Ezért javasolt a megfelelő életvitel mellett, rendszeres időközönként kardiológiai kivizsgáláson is részt vennünk.

A változókor sok rizikófaktort is előidéz

A női nemi hormonoknak köszönhetően a nők egészen a változókorig védettebbek a szív-és érrendszeri betegségekkel szemben, mint a férfiak. Az ösztrogénszint csökkenése azonban folyamatosan zajlik a rendszerint 40 és 50 éves kor között bekövetkező menopauza időszakában és ez több, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő változást indít el a szervezetben. A tüszőhormon termelésének csökkenése miatt növekszik a koleszterinszint, nő a túlsúly, gyakran jelentkezik férfias típusú, hasi elhízás. Ezek a változások fokozott kockázatot jelentenek a magasvérnyomás-betegség és a diabétesz kialakulásának szempontjából is, melyekről tudjuk, hogy szintén a szív-és érrendszeri betegségek gyakori rizikófaktorai. A kor előrehaladtával, 50 éves kor felett gyakori a szívritmuszavarok kialakulása is, mindezen kedvezőtlen változások pedig azt eredményezik, hogy a hölgyek körében ebben az életkorban drasztikusan megemelkedik az infarktus előfordulása.

Csendes infarktus: gyakran csak gyomorpanaszok és hátfájás jelzi, hogy baj van

Dr. Sztancsik Ilona elmondta, hogy nők körében az infarktus gyakran minden előzetes jel nélkül érkezik, esetleg enyhe rosszullétek, terhelésre jelentkező nehézlégzés, fáradtság érzés figyelmeztethet arra, hogy valami nincs rendben. Nők körében az infarktus tünetei sem tipikusak: elmaradhat a karba sugárzó fájdalom, mellkasi szorító érzés, az érintett hölgy gyakran nem is tud arról, hogy infarktusa van, esetleg csak enyhe fáradtságot, gyomorproblémát, hátfájást tapasztal. Noha nem okoz intenzív panaszokat, az infarktus azonban nem múlik el nyom nélkül, a szöveti károsodás ebben az esetben is kimutatható vizsgálatokkal, s emiatt a következő infarktus már súlyosabb, akár végzetes kimenetelű is lehet.

Évente, félévente egy szűrés életmentő lehet

A sok esetben észrevétlenül zajló elváltozások kimutatására, a súlyosabb panaszok, az infarktus megelőzésének érdekében Sztancsik doktornő azt tanácsolja, hogy minden 40 év feletti nő vegyen részt legalább évente egyszer szűrővizsgálaton. Ennek elvégeztetése akkor is javasolt, ha az illetőnek nincsenek panaszai, hiszen láthatjuk, hogy hölgyek körében ezek az elváltozások sok esetben tünetmentesen zajlanak. 

Forrás: Kardioközpont
www.kardiokozpont.hu