Magyarországon a szív- és érrendszeri kórképek állnak a halálozási statisztikák élén, sőt vannak olyan országok az európai régióban, melyekkel összehasonlítva, hazánkban ötször annyi megbetegedést regisztráltak. Hogyan ismerhetjük fel a szívinfarktus tüneteit, és mi a teendő ilyen esetben? Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a veszélyes állapotot? Milyen módon történik a kardiológiai kivizsgálás és a betegség szűrése? Erről beszélgettünk Dr. Vaskó Péterrel, a Kardioközpont kardiológusával.
MI AZ A SZÍVINFARKTUS?
Szívinfarktus érelmeszesedés következtében, a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped és elzárja a véráram útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és az oxigén ellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, elhal. Az infarktust sokszor megelőzi a mellkasi fájdalom (angina pectoris). Különbséget kell tenni az ún. stabil angina pectoris és az infarctus kapcsán fellépő angina között. Előbbi pihenésre, megállásra, nytroglycerin hatására enyhül. Az infarktus kapcsán fellépő szorító mellkasi fájdalom viszont nem szűnik, és ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham is lehet a következmény, hiszen a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.
GYANÚ ESETÉN AZONNAL MENTŐT KELL HÍVNI!
„Sajnos tragikus, hogy leggyakrabban csak 3-4 óra elteltével kerülnek orvoshoz a betegek, mivel az idő múlásával egyenesen arányosan csökkennek a túlélés esélyei” – hívja fel a figyelmet Dr. Vaskó Péter. Infarktus gyanúja esetén azonnal kardiológiai centrumba kell vitetni a beteget mentővel, (!) hogy minél előbb helyre tudják állítani a keringést az elzáródott szakaszon. Ez legtöbbször egy rövid, 10-15 perces beavatkozást jelent (ún. stentelés), amelyek során, egy cső alakú hálót helyeznek be az érbe. Fontos az EKG készítése és a vérvétel, ennek során a troponin biomarkert vizsgálják, amely szívizom elhalásakor emelkedik.
A SZÍVINFARKTUS JELLEMZŐ TÜNETEI
mellkasi – főleg a bal karba sugárzó - szorító fájdalom
verejtékezés, sápadtság
előfordulhat hányinger, gyomortáji fájdalom
A KARDIOLÓGIAI KIVIZSGÁLÁS ÉS SZŰRÉS MENETE
Az infarktus megelőzésében fontos szerepet játszik a rendszeres kardiológiai szűrés. Ha valakinek anginás tünetei vannak, akkor a kardiológiai kivizsgálás során először terheléses EKG-t kell készíteni, mert itt derül ki, hogy van –ennek az a betegnek terhelésre jelentkező szív-vérellátási zavara. Ezt követi, - szükség szerint - a képalkotó vizsgálat (CT), illetve a szívkatéterezés. Ennek során a koszorúereket egy speciális kontrasztanyaggal töltik fel, melynek segítségével röntgencső alatt láthatóvá válik az erek kontúrja.
Előfordulhat, hogy a szakorvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható hordozható EKG készülékkel. A megkapott értékek alapján állítható fel a páciens számára az a terápia, amellyel jelentősen javítható a szívének működése.
MIT TANÁCSOL A KARDIOLÓGUS A MEGELŐZÉS ÉS A FELÉPÜLÉS ÉRDEKÉBEN?
Az infarktus kialakulását, csakúgy, mint az infarktusból való felépülést, nagymértékben befolyásolja az életvitel. Figyeljünk oda a testtömegünkre, a koleszterinszintünkre, a vérnyomásunkra, a vércukorszintünkre. Sportolunk, végezzünk heti 150 perc közepes intenzitású kardio mozgást (maximális pulzus 40-75%-án állapottól függően). Hagyjuk abba a dohányzást! Alakítsuk át táplálkozási szokásainkat, térjünk át a mediterrán étrendre. Csökkentsük a stresszt és fejlesszük ki ennek kezelési képességét. „Már pusztán az életmódunk átalakításával is sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a keringési megbetegedéseket. Ha azonban már átestünk egy szívinfarktuson, mindenképpen egy egyénre szabott életmódprogram kialakítására van szükségünk” – osztja meg tapasztalatait Dr. Vaskó.
Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)
További híreink>>> https://www.kardiokozpont.hu/hireink
